Mottó: eljön az ország, amit ígért amaz ifju tanítvány, rabbi, ki bétöltötte a törvény és szavainkat. Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az az óra, már születőben az ország. "
Radnóti Miklós: 6. ecloga

Átköltöztetem blogom ide, ha megengedi a kedves csongrádi olvasó, bízom benne, több értelmes kommentárral színvonalas vita alakulhat ki az írások tartalmával kapcsolatosan, vagy úgy általában is.

Történt egyszer, körül-belül tavaly október táján, hogy jött egy ún. világgazdasági válság. Csakhogy országos témával kezdjük a szokásos jeremiádot. Erről, ennek tüneteiről sokan sokféleképpen vélekednek, nem ebbe mennék bele, nem vagyok közgazdász, álláskereső kiskönyvem szerint az XXX.-edik Senki. Tanulói jogviszony, munkaviszony, jövedelem nélküli megélhetési bűnöző, gyakorlatilag földönfutó, akinek azonban havi négyezerakárhány forint társadalombiztosítási járulékot be kell fizetni, apropó, erre még térjünk vissza, igen izgi a téma ugyanis - zárójel bezárva. Szóval ezen válság közepette hogy- hogy nem éppen a mi kis hazánk is súlyosan érintve volt-van meg még lesz is. Néhány feltűnő fogyatékoságunkra, fogyatékosságára az ország vezetőinek hívnám fel a figyelmet. Hány híradásban hallunk megszorításról? Én elég sok híradást (külföldit is olvasok német nyelvtudásomnál fogva) hallok-olvasok-fogok fel, és sehol nem hallottam ezt a bűvös megszorítás szót. Vajon miért nem? Talán azért nem, mert az idealizált Nyugaton az ország vezetéséhez és a gazdasághoz is értő politikusok irányítják az országot, nem pedig pártmunkásokból lett milliárdosok, ezek az ún. megélhetési politikusok? Talán ezért. Vagy talán azért, mert ott, de hogy ne menjek messzire, akár a környező országokban is felelős, növekedés- és emberbarát központú gazdaságpolitikát kívántak folytatni az itteni kádári paternalista állam újraépítése helyett? Talán ezért. Talán azért, mert a társadalom és a politikai élet közel sem olyan megosztott (magyarul él a demokrácia mint kultúra)?Lehetséges, hogy ezért. Talán azért, mert nem adósították el már" gazdasági békeidőben" az országot? Igen, ezért is. A sort folytathatnám hosszan. Hirtelen ennyi jutott eszembe. A lényeg a lényeg, valamennyi ország tudja azt, hogy a kilábalás a vállalkozószellemű polgároktól várható, ezért igyekeznek a gazdaság beindításán munkálkodni. Nálunk minden fordítva van. (miért is ne!) Nálunk megszorítás van, elveszünk mindent a képviselői költségtérítést kivéve (mert az jár, még nyáron is - szabadság ideje alatt), és várjuk a fellendülést. Sőt, ennek a szerencsétlen gazdaságpolitikának a sikeressége azért is megkérdőjelezhető, mert ha megszorítás van, tehát a költségvetés kiadási oldalának csökkentése, akkor feltételezem, hogy az ország költségvetésében normális országban az el nem költött pénz bentmarad. Itt viszont nem ezt tapasztaljuk, hogy a bűvös megszorítás kihúzna bennünket a fekáliából, ezzel ellentétben egyre inkább beleránt. Ráadásul horribilis összeget veszünk fel az ájemeftől, és még így sem elég. Itt valami tényleg valami el van k'rva. Strukturális változások nincsenek, mindent elborít a néphülyítés és a hazugság, az emberek kedvét elveszik mindentől (nemcsak a vállakozástól - ilyen adórenszerrel minek!? - hanem az élettől is...), holott az emberekben rejlő energia felszabadítása jelenthetné a megoldást. Nem a megszorítás. S a legelkeserítőbb az egészben, hogy még reális politikai-gazdasági alternatíva sincs, Bokros programján kívül. De a magyar társadalmat ismerjük, semmi nem kell ami fáj(hat), mindig a tuti kell. Így nem lesz kilábalás, nem csak a mindenkori, jelenleg az egykori egypártrendszer maradványaival erősen átitatott kormányban és politikai vezetésben kell keresni a hibát, hanem magunkban is... Ehhez a szociokultúrához tartozik a bejegyzés elején már említett tb-kérdés is. Normális az, hogy engem jövedelem és minden anyagi bevétel nélkül tb befizetésére köteleznek, amikor korunk hőse, a vállakozó rendre azon ügyeskedik, hogy hogyan kerülheti el az adófizetést. Állambácsi, köszönöm a lehetőséget, először fizessen az, akinek van. Én majd a végén belökök valamit a fazékba, kb. annyit amit a magyarországon működő "demokráciától, szociális piacgazdaságtól, meg jóléti államtól kapok" (ezek a fogalmak mo.-on nem léteznek, csak tankönyekben), bár félek, üres marad a kassza - önhibámon kívül.

Sok mindent szeretnék még leírni természetesen nem az ország lakosságát adó menthetetlenül h**** 75% számára, most ennyi sikerült. Várom a kommenteket.