Forrás: www.nbh.hu ......NBH-Évkönyv 2005......

Az ökomaffia
Ökomaffia, illetve hulladékmaffia minősítéssel illetik az elemzések
azokat a bűnözői csoportokat, amelyek a modern társadalom
fokozottan környezetszennyező hulladékainak tudatosan
szakszerűtlen kezelése révén tesznek szert jelentős haszonra. A téma
kapcsán a központi és EU-források megszerzésének, valamint a civil
szervezetek nemkívánatos befolyásolásának a lehetősége merül fel
további kockázatként.

A veszélyes hulladékanyagok szakszerűtlen kezelésére vonatkozóan
a hanyagságon túlmutató, haszonszerzés által motivált károkozás az
utóbbi évtizedben kapott jelentősebb publicitást. A nemzetközi
példákban kiemelt hangsúllyal szerepelnek az olaszországi
beszámolók, ahol a szervezett bűnözői csoportok egyik célterületét
képezi a környezetszennyezés. Már az 1990-es évek közepén
napvilágot látott hírek szerint ezer tonna radioaktív hulladékot
süllyesztettek a Földközi-tenger mélyére. A gyanús "balesetek"
körülményeit vizsgáló bírókat életveszélyesen megfenyegették.
Figyelmet érdemel, hogy az elkövetési érték az utóbbi években
hétmilliárd euróról tizenkilenc milliárdra nőtt.

A bűnözői körnek nem érdeke a hulladékanyag elégetése, vagy
elszállítása, mivel a fő bevétele az illegális hulladéklerakók
üzemeltetéséből származik.

A szervezett bűnözői csoportok már több európai államban is
kiépítették pozíciójukat, így várható, hogy profittermelő
tevékenységüket is ki akarják terjeszteni ezekre az országokra.

Magyarországon is növekvő érdeklődés tapasztalható egyes
vállalatok részéről a hulladékkezelés iránt, amelyhez jelentős
költségvetési és EU-s pénzügyi források megszerezhetősége is
hozzájárul. Az integrációs folyamat részeként több tízmilliárd forintot
kellett fordítani a korszerű lerakók felépítésére. A háttéripar
megteremtése további évi 200-250 milliárd forintos forgalmú üzletág
kifejlődését tenné lehetővé. A Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium állásfoglalása szerint 2009-ig mintegy 350 milliárd forintot
kell fordítani a hazai hulladékgazdálkodási rendszer EU-normák szerinti
átalakítására.

Az ipari és kommunális hulladék kezelése során több visszaélésre
utaló információ látott napvilágot.

***
Egy bűnözői csoport veszélyes hulladékok gyors és
olcsó "ártalmatlanítására" szakosodott, azonban sem a kezelésre, sem
a szállításra nem volt alkalmas eszköze. A csoport többtonnányi
festékalapanyagot és más veszélyes hulladékot vett át egy dél-
magyarországi kft. helyi telepének tulajdonosaitól, amit az ország
másik felén elhagyott telephelyeken, engedély és a terület
tulajdonosának tudta nélkül lerakott és sorsára hagyott.

***
Egy hazai hulladékártalmatlanító szövetkezet, állami és
önkormányzati megbízások elnyerése révén több mint kétmilliárd forint
éves forgalmat bonyolít le. Részben a cég érdekeltségébe tartozik több
város lakossági hulladékának gyűjtése és lerakása. A cég több
hulladékégető, kommunális szennyvíz- és szeméttelep kezelésében
érdekelt. Felmerült, hogy a vállalat egyik telephelyén, víztározó
közelében extraprofitért - engedély nélkül - kevernek össze
hulladékokat.

***

Az európai uniós irányelv szerint 2006. december 31-ig
Magyarországnak 70-100 millió kilogramm elektronikai hulladék
feldolgozásáról kell gondoskodnia.

Hazánkban évente 30-32 ezer tonna használt gumiabroncsot
dolgoznak fel, és 35-40 ezer tonna újat hoznak forgalomba, amely
mellett mintegy 60-80 ezer tonna használt abroncs hever, nagyrészt
illegális lerakatokban.

Az utóbbi évben "vállalkozók" legalább tízezer tonnányi
gumiabroncsot hoztak be az EU-ból. A Szervezett Bűnözés Elleni
Koordinációs Központ egyik elemzésében jelezte, hogy a hazai bűnözői
csoportok üzleti lehetőséget látnak a hulladékkezelésben. A
magyar "vállalkozók" 2-3 eurót kapnak a használt gumi darabjáért,
amelyet itthon átválogatnak, a még használható abroncsokat számla
nélkül értékesítik, vagy papíron az egyik szomszédos országba
szállítják újrahasznosítás céljából, majd igénylik a kilogrammonként
járó újrahasznosítási díjat.

A válogatás után eladhatatlan abroncsot, a környezetvédelmi
előírásokat figyelmen kívül hagyva, felgyújtják. 2005 márciusában
Soroksáron több ezer gumiabroncsot égettek el egy illegális
szemétlerakóban.

A tárgykör szabályozásának igényével lépett fel az egyik magyar
vállalat, amely hatósági intézkedéssel korlátozná a külföldi
hulladékértékesítést. A cég emellett vállalta, hogy megfelelő források
biztosítása esetén, néhány év alatt, az összes gumiabroncs-hulladékot
eltüntetné az országból. Elemzések szerint éves szinten mintegy 1,5
milliárd forint profitot termel a bűnözőknek a gumiabroncs-hulladék, míg
az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke szerint az
összes veszélyes hulladék illegális elhelyezése 40 milliárd forint profitot
termel a feketegazdaságnak.

Az uniós integráció a hazai központi szabályozás folyamatában is
felgyorsította az ökológiai biztonsághoz kapcsolódó kihívások
kezelését. Első lépésként a környezetvédelmi tárca hadjáratot indított
az illegális hulladéklerakók felszámolására. Ezt követően az évi 70 ezer
tonnányi elektronikai hulladék (számítástechnikai eszközök,
szórakoztató elektronika, mobiltelefonok) begyűjtésére és
semlegesítésére vonatkozó szabályozók készültek el. Mivel az
ökobűnözés egyre nagyobb méreteket öltött, a Nemzeti Nyomozó
Irodánál külön egységet állítottak fel a környezetkárosító
bűncselekmények leleplezésére. Mindezzel párhuzamosan a
Nemzetbiztonsági Hivatal szorosabb együttműködést alakított ki a
szakhatóságokkal és a környezetvédelmi tárcával.

2005 áprilisában kormányzati döntés született egy "zöldkommandó"
felállításáról, amely a veszélyes üzemeket, a hulladéklerakókat és a
veszélyes anyagok közúti szállítását kontrollálja. Az ellenőrzésben
részt vesznek a katasztrófavédelem, a rendőrség, a határőrség, a
közlekedési felügyelet, a környezetvédelmi felügyelet, valamint a Vám-
és Pénzügyőrség szakemberei. A szigorúbb állami fellépés hívei egy új,
önálló hatóság kialakítását látják szükségesnek a kérdés kielégítő
kontrollja és kezelése érdekében. A Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium a téma kapcsán javaslatot tett a Büntető Törvénykönyv
módosítására, amelynek értelmében bűncselekményként akár három
év börtönnel is sújtható lesz, aki illegális hulladéklerakó-helyeken
szabadul meg a szeméttől.

A Nemzetbiztonsági Hivatal a törvényben meghatározott
feladatrendszere alapján illetékes a veszélyes anyagok export-
importja, valamint jogellenes elhelyezése kérdésében. A felmerült
kockázati kérdések kivizsgálása során az NBH az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséggel mint
elsőfokú hatósággal szoros együttműködést alakított ki. Az NBH szervei
felmérték az illetékességi területeken működő veszélyes hulladék
kezelésével foglalkozó vállalatokat és önállóan is gyűjtenek kockázati
tényezőkre utaló adatokat.

A Hivatal ismeretei szerint Magyarországon szervezett bűnözői
csoportok még nem tekintik fő működési területüknek
a "hulladékkezelést". A széles - hazai és nemzetközi - bázis által
biztosított pénzügyiforrás-háttér azonban valószínűsíti e kihívás
jelentkezését.

Mivel az EU-források szakszerű felhasználását az Unió
szakhatóságai ellenőrzik, a feltételrendszert nem teljesítő, a
pályázatokat mégis elnyerő "vállalkozások" tevékenysége, valamint a
környezetkárosító gyakorlat érvényesülése a Magyar Köztársaság
nemzetközi megítélését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Az éves szinten milliárdos nagyságrendű gazdasági visszaélésekkel
összefüggő környezetkárosítás okozta nemzetbiztonsági kockázat az
NBH számára komplex kihívásként jelentkezik, amelynek hatékony
kezelése az illetékes állami szervek szoros együttműködését igényli.