A lehetőségek számvetése Csongrádon.

Csongrád város gazdaságfejlesztéséhez
(elmezés/javaslat)

Úgy gondoltam, hogy öt témában leírom az álláspontomat, hogy megfelelő vitaanyagot tegyek Önök elé. Ez az öt téma, amely valójában hat, de igazában egy: Csongrád város jövője, egy sajátos nézőpont, a nézőpontom szerint.
Igyekszem „jött-ment”-ként, vagy másként, itt élő kívülállóként tárgyilagosan értékelni a helyzetet és összeszedni, mintegy összefoglalni egy verbális mátrixban a lehetőségeket, a korlátokat az erősségeket és a gyengeségeket, a alapot és a felépítményt.

1./Ipar v. mezőgazdaság
2./Idegenforgalom
3./Kereskedelem
4./Kultúra/oktatás
- Közoktatás
- Közművelődés
- „Magaskultúra „
- Közkultúra
- Gyermek, ifjúsági és tömegsport
5./Önkormányzás
- Közigazgatás, intézmény működtetés
- Közműszolgáltatás
- Vízellátás
- Szennyvízkezelés
- Hulladékgazdálkodás
- Energiagazdálkodás
- Koordinálás
- Városüzemeltetés, foglalkoztatás
- Adópolitika

A felsorolásban is jelezni kívánom, hogy mely területekben milyen szerepet, súlyt ítélek/érzek a város és környékének jövőjét illetően. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság, a mezőgazdaság ( amelyet én elsődlegesnek tekintek) és az ipar megerősödése és megerősítése biztosít minden további fejlesztéshez lehetőséget, teremti meg a gazdasági- pénzügyi alapot, teremt tartósan munkahelyeket, teremti meg a város biztonságos működésének alapjait, biztosít fenntartható fejlődést az önkormányzatnak. Ezeknek a területeknek a megerősítése érdekében kell megtennie minden tőle telhetőt és mozgósítani a város számára elérhető forrásokat, hogy majd a közfeladatainak ellátásához is rendelkezésre álljanak a megfelelő „újraelosztott” források.

1./ Ipar vs. mezőgazdaság
(mezőgazdasági termelésre épülő fejlett ipar)

Előrebocsátva hangsúlyozom, hogy az önkormányzatnak nem feladata a vállalkozás, bár bizonyos esetekben és helyeken nem tekintem ördögtől valónak, viszont feladata olyan feltételrendszer megteremtése, ami vonzóvá teszi a helyet( városunkat és környékét) a vállalkozások számára.

Már a fejezet címe is ipar versus mezőgazdaság kissé provokatív, talán helyesebb lenne azt írnom, hogy ipar és mezőgazdaság, de rá szeretnék világítani arra, hogy el kell döntenünk mi élvez prioritást. Megítélésem szerint Csongrádon a mezőgazdasági termelésen alapuló ipar preferálása lehetne a város jövőjének a kulcsa, és a mezőgazdasági feldolgozó ipar a környező településeken termelt mezőgazdasági termények, gyümölcsök, zöldségek feldolgozására is alapozhat, illetve a fejlesztéseknél kitekinthet a város határain túlra is..

Ez a terület ahol megvalósulhat a munkahelyteremtés és a magas hozzáadott értékű termékek létrehozása, amely komoly jövedelmet biztosít az alkalmazottaknak, a vállalkozásoknak és Csongrád város Önkormányzatának is.
A város környékén jó termőterületek állnak rendelkezésre, amelyek gabona félék és ipari növények, zöldség, szőlő és gyümölcs termesztésre is alkalmas. Rendelkezésre áll öntöző víz, sőt speciális termények előállításához termálvíz is. A térségben rendkívül magas a napsütéses órák száma. Jó a széljárás. A fentiekből is következően megvalósítható korszerű technológián alapuló, de a természethez közeli állattartásra és állattenyésztésre is lehetőség van/lenne !

A mai élelmiszer árbum-ban a város vezetőinek de az érdekelteknek is fel kell ismerni a lehetőséget és a szükségszerűséget !

Rá kell venni a városban befektetni szándékozókat, hogy a város és környezete által termelt mezőgazdasági termékek minél magasabb szintű feldolgozásába , az élelmiszertermelésbe fektessenek be. Ehhez kell vonzó ipari környezetet teremteni. Az iparban befektetni szándékozók pedig az élelmiszer előállításra alkalmas gépek, berendezések gyártásában legyenek érdekeltek, így egy egymásra épülő vertikum hozható létre.
Természetesen a meglévő technológiákat, vállalkozásokat rá kell venni, hogy ebbe az irányba fordítsák meglévő gyártókapacitásaikat, járjanak élen a magasan feldolgozott, magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításához szükséges technológia megteremtésében, gyártásában.

Mindezt nem a hagyományos ipari parkok keretében, hanem olyan technológiai parkban amelyben a K+F(kutatás+fejlesztés) a meghatározó.
Azért ezt a módszert kell választanunk, mert a korszerű gazdaságban ahol megáll a kutatás+fejlesztés, ott azonnal megreked a termelés, hiszen a gyártott termékek termék-életgörbéje igen rövid, a technológia rendkívül gyors változása pillanatok alatt elavulttá, környezetkárosítóvá teszi a ma még korszerű termékeket.
Ezt, úgy lehet elérni, hogy a város a szabad forrásait egy kutatóhelyeket, lakóházakat, környezetbarát és környezetkímélő gyártóhelyeket is magában foglaló XXI. századi parkot hoz létre, meghatározza az alkalmazott kutatások irányát és azt meghatározott ideig finanszírozza megfelelő ösztönző rendszer kialakításával. (zöldenergia, energiatárolás, napenergia hasznosítás és tárolás, korszerű építőanyag fejlesztés, , stb..)

Összegzésként megállapítható, hogy Csongrád városának csak a mezőgazdaság ( növény, gyümölcs- szőlőtermesztés és az állattenyésztés) és az ipar célirányos egymásra épített fejlesztése lehet a jövőt megalapozó lehetősége ötvözve a K+F en alapuló technológiai park kialakításával!

2./ Idegenforgalom, / természeti és kulturális adottságok/ vonzerő
(A Körös-toroktól a bokrosi-pusztáig.)

Megkísérlem számba venni mind azt a természeti és kulturális/építészeti látnivalót amit a város tud pillanatnyilag nyújtani egy látogatónak. Sajnos elég szűken mért az Isten.
Amikor erre vállalkozom- laikus- de mérlegelő emberként, az vezérel, hogy bizonyítsam, Csongrád városának nem szabad „együgyű” városnak lenni. A jövőjét nem szabad egyetlen olyan dologra alapozni, amelyben ugyan a jelenleg kihasznált lehetőségeinél több van, de sajnos annyi nincs, hogy az hosszabb távon biztosítsa a város fejlődését, de legalább biztosítsa a jelenlegi szinten a megtartó képességét és ne eredményezzen „csalfa reménységet”, ne épüljön le még jobban .

Négy + egy jelentős, természeti látványossága van Csongrádnak.
Egyrészt kétségtelenül a Körös-torok, másrészt a Öreg-szőlő k és Bokros által határolt homokos szőlő termőhely és Tisza part, harmadrészt a Tisza-szabályozás következményeként létre jött holtág(ak), negyed részt a város közepén található, az elmúlt évben felújított de igazában nem megújított díszpark. Továbbá szót ejthetnénk, még a Nagy-rétben található túraútról, de mint idegenforgalmi szempontból inkább jelentéktelen, sajnos feleslegesen és megmagyarázhatatlanul drága beruházásról beszélhetünk, mint jelentős tényezőről - azon kívül, hogy az itt élőknek „szép”, - sokat nem mondhatunk.

E négy + egy tényező közül a „tömegturizmus” szempontjából a legjelentősebbnek tűnhet a Körös-torok. De elöljáróban meg kell jegyezni , hogy ennek a fejlesztése elhibázott irányba indult azzal, hogy az üdülőterületet a mentetlen oldalon kezdte el megvalósítani a város, illetve adtak engedélyt az építkezésekhez a hatóságok. A Tisza hektikus vízjárása és az időjárás kiszámíthatatlansága néhány hétre csökkentette ennek a területnek a kihasználhatóságát és egyben olyan drágává(soha meg nem térülővé) tette az ott megvalósult beruházásokat és a működtetés, fenntartás költségeit is.
Ennek a területnek a fejlesztését meg kell szüntetni, a városnak ki kell vonulni a fenntartásából és területet át kell adni az üdülőbérlőknek, tulajdonosoknak, kezdeményezve azt, hogy hozzanak létre egyesületet vagy gazdasági társaságot a terület működtetésére, biztosítsák a partfürdő működését, megállapodás szerint térítésmentesen vagy még ha azt jelképes vagy valóságos belépő díj szedésével valósítják is meg.
Vízügyi szakaemberek, illetve a város történetét hosszabb távban szemlélők a megmondhatói annak, hogy a Tisza meder és part mozog, a Tisza egy-egy szakaszon épít, máshol hol romból, hosszú távon(30-50 év) erre a természeti adottságra, látványosságra számítani nem lehet, hogy esetleg mégis legyen, valamilyen vízilétesítmény, műtárgy, mederszabályozó műszaki beavatkozást igényelne, amelynek hatása szinte kiszámíthatatlan.
Csongrád városnak nem szabad a „tömegturizmusban” gondolkodnia mert az elvetélt gondolat!
Itt található viszont a valóban kuriózumnak számító „Belváros”(mert máshol más értelemben használom kisbetűvel írtam: mint belváros) amelyben nagy lehetőség rejlik, egy „Hollókő” szerű élő múzeum falu létrehozásával. Itt is történtek elhibázott lépések, pl. olyan építési engedélyek kiadásával, amelyekkel megbontották az egységét pl: Belvárosi ÁBC bolt, kerítések, stb…)
Nézzük az Öreg - szőlőktől a Bokrosi pusztáig terjedő területben rejlő lehetőségeket. Egyrészt a szőlő és gyümölcs termesztés, ami bár időről időre nehéz helyzetbe kerül, mégis a táj adottságainak talán a legjobban megfelelő tevékenység lehet, a gépesítés ellenére magas élőmunka igényű, és megfelelő feldolgozottság és minőség mellett akár rentábilisan végezhető.
Az Öregszőlők művelésére az volt jellemző, hogy családok kisebb területen hobby szinten gazdálkodtak, kereskedtek. Ez a művelés a generáció váltássok következtében megszűnt. Sok kihasználatlan, műveletlen kisebb parcella van. Ez az állapot már nem állítható vissza. Meg kellene teremteni a gazdaságos művelés lehetőségét a területek összevonásával amelyben az önkormányzatra jelentős szerep hárulhat.
Az Öregszőlőben található az önálló intézményként meghagyott Művésztelep, amelyben azonban fejlesztés hiányában nincs több lehetőség, mint amit most ki tudnak hozni belőle.
Alkalmas a terület üdülő, pihenő övezetnek is, de nagy lehetőség jelenleg nincsen benne, hagyni kell , hogy a saját ütemében fejlődjön, nagy , jelentős összegű beruházás nélkül döntsön saját sorsáról, fejlesztésre csak a művésztelep érdemes.

A Tisza szabályozása következtében létrejött holtágak, amelyek alkalmasak lehetnek nyári és téli sportok űzésére, de elsősorban nyáron kajak-kenu, és evezés sportágakra, és télen hosszantartó hideg esetén a vízfelület alkalmas korcsolyázó terület. Másrészt a helyi horgászok által kezdeményezett, és finanszírozott horgászatra, ez egy korlátozott és viszonylag szűk kör számára biztosítható tevékenység amelynek a lehetőségeit a Horgászegyesület gyakorlatilag kiaknázza. Ennél többet nem rejt magában .

Problémája, hogy a holtágon nem alakítottak ki nemzetközi evezős versenyek lebonyolítására alkalmas minimum 1200 méteres egyenes és a partról követhető pályaszakaszt és ezt most a holtág-rekonstrukció keretében sem tették meg. Így az ilyen irányú komoly fejlesztésnek nincs eredménye, korlátozottan spotturizmusra a négy említett területen használható. A város lehetőségei szerint érdemes a vízpartot sétánnyal és rendezett pihenő szakaszokkal fejleszteni.
Sajnos a nádas, de az élő Tisza mellett található vízjártas területek egyben a szúnyogtenyészet bölcsője is, ami időnként lehetetlenné teszi a terület emberi használatát, sőt fertőzésveszély hordozó is lehet. A szúnyoginvázió az egész nyári idegenforgalmat veszélyezteti, az rendszeres irtás nem megoldott és rendkívül költséges, de azt a város élhetősége miatt is meg kell/meg kellene tenni !
A városközpontban található park, bár jelentős felújításon ment keresztül, mégsem vált egy olyan jellegű arborétummá, füvészkertté, mint ami lehetne, a növények nincsenek feliratozva, a köztéri(parki) műalkotások száma nem elégséges, a kerti bútorok nem elég kényelmesek, nem hoztak létre a szó jó értelmében intim helyeket, nincs állandó személyzet, emiatt koszos, nincsen benne akkora összefüggő zöld felület(pázsit) amiben esetleg le lehetne telepedni, mint a nagyvárosok parkjaiban,(pl . mint a Margit szigeten) Tehát se nem idegenforgalmi látványosság, se nem pihenőhely, se nem játszótér, stb, stb… Ezt az összképet nem javítja bár árnyalja a városháza előtti szökőkút, amely a mi viszonyaink között teljesen felesleges, hiszen csak az év egyik felében használható, a másik felében inkább bosszúságot és kárt okoz. Éppen ilyen elhibázott az országzászló elhelyezése is( megjegyzem az országzászlót( mint nemzeti jelképet) nem szokták állandóan az árbocon tartani, az napnyugtakor le illik engedni és reggel felvonni, illetve ünnepélyes alkalmakkor ünnepélyesen felvonni.
A parkban található Galli János Általános Iskola fejlesztése, bővítése átgondolatlan,, így megtöri a park hangulatát, elhelyezkedése okán sokkal többet adhatna a városnak . Ésszerű fejlesztéssel alkalmas lehetett volna egy művészeti központ(iskola) létrehozására.
Elkülönül bár alkothatna szerves egységet a posta előtti park ezzel a parkkal. Erről is az mondható el mint a „nagytestvérről”, hogy a fejlesztése, kialakítása átgondolatlan és a jelenlegi állapotában ápolatlan, időnként piszkos. A teret meghatározó világháborús emlékmű viszont értékes alkotás. Éppen így csatalakoztatni kellene, megoldást kell találni a fürdő területén található ősfás területet gondozására, amely valamikor temető volt, ezért az alakítására kegyeleti okokból is külön figyelmet kell szentelni.
A városon végighúzódó platánsor valóban szép látvány, bár a nem messze (25 Km) lévő Kiskunfélegyházán hasonló látható, így ez csak esztétikum, de nem kuriózum.
A nagy-réti turista ösvény, a 30 millió forintos beruházáshoz viszonyítva értéktelen és néhány év alatt bizonyára teljesen elpusztul.
A használata rendkívül rövid időre korlátozott . És mivel az ellési templomromot sem kezeli jelentős látványként és idegenforgalmi értékként az önkormányzat, inkább értelmetlen beruházás, mint vonzó turisztikai látványosság.

Középületeink közül néhány érdemes csak említésre és talán a templomaink Nagyboldogasszony, Szent Rókus, Piroskavárosi római katolikus és a Modern református templom ? jelentenek látványosságot. A Gimnázium az elhibázott fejlesztésével és bővítésével meglehetősen eklektikus, nem nyújt olyan esztétikai látványt, ami miatt érdemes lenne hosszabban időzni benne. A Kossuth általános iskola , és a Templomutcai gyermekintézmények összességében nem jelentenek építészeti értéket A legendabéli csongrádi Fekete-várnak még nyomai sem lelhetőek fel. A városháza tanácstermében látható freskó említésre és megtekintésre méltó/érdemes. Talán egy órát lehet, érdemes eltölteni az Iskola utcában található megyei fenntartású Tari László Múzeumban a helytörténeti kiállítás megtekintésével. A múzeum nem rendelkezik olyan ásatási anyaggal, ami kuriózumként, turista látványként szolgálna, így önállóan nem képez vonzerőt.

A Tisza-gáton végighúzódó kerékpárút látvány de inkább teher mint haszon, és a gát tövében a Tisza part vagy vízjárta, vagy rendetlen, szemetes, iszapos, vadon burjánzó cserjékkel és értéktelen fákkal benőtt. A meredek part miatt a víz gyakorlatilag megközelíthetetlen,A betonfal, védelmi szempontból fontos, de rideggé tette a környezetet. A Tisza-gát partfalának megvilágítása, szakmai és esztétikai szempontból is elhibázott, felesleges. Friss hír (2011. márciusi) hogy a „Baltásban” is épül kerékpárút !?
Összességében , bár számos , jelentős természeti érték és köztéri szobor, épület található a városban, olyan értékű , amely kuriózum, így közönségvonzó látványosság nincs, és éppen így nincsen olyan műalkotás sem, amely kuriózum lenne, nemzetközi méretekben látványosság lehetne, így nem jelentenek idegenforgalmi vonzerőt.
Az önkormányzatnak nem feladata a piaci alapon szerveződő és működő idegenforgalom megteremtése sem( mint korábban már utaltam erre a gazdaság kapcsán az 1. pontban), csak a megfelelő gazdasági környezet alakítása, az infrastruktúra biztosítása viszont feltétlenül.

Összefoglalva 2011-ben Csongrádon nincs olyan kulturális vagy idegenforgalmi attrakció, ami tartósan több éjszakán keresztül itt tarthatna, ide vonzhatna vendégeket, és ezzel megalapozható lenne Csongrád város idegenforgalma úgy hogy az a városban e területen tevékenykedő gazdasági vállalkozások számára hosszútávon megélhetést, fejlődést biztosíthatna. Így az idegenforgalom csak időszakos kiegészítő tevékenység lehet.
Az, hogy vendéglátásra alkalmas szálloda sincs, csak erősíti a fenti megállapítást. De feltehetően az egyik dolog következik a másikból, az idegenforgalmi piac ítélete az, hogy Csongrádon belátható időn belül üzleti alapon nem érdemes szállodát építeni és üzemeltetni. A jelenleg rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshely mennyiség kihasználtsága is kérdéses.

3./ Kereskedelem
(kisboltok a városközpontban v. hipermarketek)

A város adottságai, gazdasági lehetőségei feleslegessé tesznek újabb szuper- vagy hipermarket építésének, telepítésének engedélyezését. Ha a város meg akarja őrizni élhető kisvárosi jellegét, akkor a belváros üzlethelységeinek és az ott lévő, helyi vállalkozások által üzemeltetett élelmiszer , iparcikk, és ruházati boltok működésének feltételeit kell biztosítani úgy is, hogy korlátozza a jelentős versenyelőnnyel rendelkezők betelepülését. Inkább a bérleti szerződéseiben írjon elő magának árellenőrzési jogosítványokat, hogy az önkormányzati bérleményben üzletet működtető kereskedők ne élhessenek vissza védettségükből adódó lehetőségeikkel.
Szintén a bérleti szerződésekben garantálja a helyi termékek és a magyar termékek előnyét a multik által forgalmazott valóban olcsóbb, de minőségileg, élettanilag esetleg gyengébb EU-s és EU kívüli termékekkel szemben. Természetesen ezt az iparcikkek és a ruházati termékek jelentős, meghatározó többsége esetén nem tudja megtenni, de ott ennek nincs is jelentősége.
Érték lehet a város számára a belvárosi – városközponti - üzletsor, ennek megőrzése hosszú távú városi érdek, munkahelyeket őriz meg, megélhetést biztosít a város kisvállalkozói, kiskereskedői számára.
Életet hoz a belvárosba, a főutcára a Nagyboldogasszony templomtól, a Dob utcáig. Így nem csak a kereskedelmi, de a vendéglátó helyekre is forgalmat generál. Természetesen figyelni kell a forgalomhoz igazodó nyitva tartásra, mind az üzletek, mind a vendéglátóhelyek, mind a közintézmények esetén(Múzeum, Galéria, Kávéházak, kiállító helyek stb…)

4./ Kultúra / oktatás
(Tömegkultúra/magaskultúra/ képzettség)

Korábbi fejezetekben említettem a Művésztelepet és a Galli János Ének-zenei Általános Iskolát.
A városban 5+1 általános iskola működik városi önkormányzati fenntartásban, ugyan egy iskola nem iskolaként de intézményekkel és szervezetekkel telepakolva gyakorlatilag működési költségeket tekintve éppen olyan teher a város számára , mint volt korábban .
A városnak a ’90 évek elején végrehajtott iskolareformja elhibázott, más elemzésekben ezt részletesen kifejtettem már. A Piroska-városi iskolát már a ’90 évekbe, át kellett volna adni a katolikus egyháznak, és a Széchényi általános iskolát be kellett volna zárni. Abba a Sághy Mihály Szakközépiskolát kellett volna költöztetni. A Bökényben megürült iskola óvoda összevonásával egy korszerű iskolacentrumot kellett volna kialakítani. Megjegyzem, ennek a lehetősége még most is adott. Itt lehetett volna egy XXI. századi modern iskolacentrumot kialakítani, egy tanuszoda építésével.
Az önálló bokrosi iskola működést ismét át kell gondolni, azt csak úgy vállalni, ha a városrész a többlet finanszírozási igényt, többlet adóbefizetés garantálásával biztosítja .
A városnak a gimnáziumot vissza kellene venni a megyei önkormányzattól és abban egy valóban konzervatív gimnáziumot, csak gimnáziumi oktatással foglalkozó intézményt kialakítani. Ezt a lépést a város kulturális életének megalapozása, jövője szempontjából elkerülhetetlennek tartom. Ebben az iskolában meg kell emelnie az oktatás színvonalát és szigorúan elit képzésre kell törekedni ! Ide a városban található legjobb tanárokat kell szigorú minőségi szempontok szerint koncentrálni, vagy egzisztenciális biztosítékokkal máshonnan ide vonzani.

Tudom, hogy a pályázati forrásokból felújított intézményeket és megvalósított létesítményeket fenntartási kötelezettség terheli, mégis át kellene gondolni, hogy a mozi, az Ifjúsági ház és a Magyar Király együttes működtetésének meg vannak-e a gazdasági alapjai, és ha nincsenek, akár drasztikus intézkedésekkel , vagy a funkciók átgondolásával, és más üzemeltetőnek átadásával meg kell szabadulni a mozitól és az Ifjúsági háztól, viszont a Csemegi Károly Könyvtár egységes irányítás alá integrálása indokolt lenne, ha már egységes kulturális intézmény működtetésre szánta el magát a város vezetése.

Ellenkező esetben semmi értelme a létrehozott Városkép NpKFT-nek. Kétségeim vannak azt illetően, hogy ez a KFT az előző Idegenforgalmi KFT tapasztalataiból kiindulva jelentős önkormányzati tőkeinjekciók nélkül tartósan eredményesen, nyereségesen tud működni. Ezzel kapcsolatban semmilyen üzleti terv, gazdasági számítás nem áll rendelkezésre.

Az Ifjúsági ház szolgálhatná a sportegyesületek jövőbeni tevékenységét és igényeit, de akkor az egész spottelep, teniszpálya, evezős és kajak-kenu létesítmény állományt át kellene vizsgálni. Az elavultakat megszüntetni , lebontani és a házat egy sportközponttá tenni, és a sportegyesületek kezelésébe adni.

Érdemes lenne végiggondolni, hogy hogyan lehetne város kulturális életét a „magaskultúra” irányába fordítani. Nagy hozadékú, zenei ”mesterkurzusok” képzőművészeti
„ mesterkurzusok”, táborok, a zenei(komolyzene, dzsessz ) és a kulturális élet irányába fordulni, ezzel egy időben elfordulni a „Körös-torki napok” jellegű események finanszírozásától, azt meghagyni a magánszférának amennyiben lát benne fantáziát, a város rendjének és nyugalmának szerződéses biztosításával engedélyezni, de nem támogatni.
A képzőművészeti táborokban keletkező alkotások kötelező átadásával, komoly műkereskedelembe és a gyűjtemény értékesíthető darabjainak értékesítésébe kezdeni, magukat a művészeti táborokat önfinanszírozóvá tenni.

A sportlétesítmények, (nem élményfürdő) hanem a sportuszoda, kezdetben 33 1/3 x 25 méteres medence építésével megteremteni a vízilabda és az úszósport alapjait, amelyek egyébként más vízi sportokhoz is alapul szolgálnak. Ezt az medencét a jelenlegi fürdőben úgy kell megépíteni, hogy meg kell teremteni a későbbi nem sátortetős befedés lehetőségét. Az egészségmegőrzés alapja a prevenció, nem a gyógyítás, így az egészségügyi (betegügyi) létesítmény(KFT)támogatásának megszüntetésével azonnal több tíz millió forint szabadítható fel erre a célra.

E mellett meg kellene fontolni, hosszú távra egy sportuszoda, sportcsarnok, jégpálya komplexum építését a mai Ifjúsági téren . Ez energetikai megfontolásokból is célszerű lehetne, egy olyan egységes sportcentrum kialakítást előrevetítve amelyre már valóban alapozható sportturizmus. Egyben hosszabb távon élhető, kényelmes és egészséges lakosságot biztosítana. (Hasonló célt szolgálhat a Kis – Tisza u-i
teljesen értéktelen kertészeti telep.)
A sportfinanszírozásban a sportegyesületeknek egységesen térítésmentesen kell kapniuk a létesítmények használatát, mert e téren nagy aránytalanságok vannak, ( Sportpálya amelynél a labdarugó klub a finanszírozás mellett ingyen használja a sportpályát, ameddig a vízilabda klub(ok), az úszok és más sportegyesületek fizetnek az uszoda használatáért, teniszpálya , holtág stb…)
Tudom, hogy nem népszerű a javaslatom, de pénzbeli támogatást a sportegyesületeknek nem javaslok, azt tagdíjakból, térítési díjakból és támogatóktól kell megteremteniük.
A gyermek- és diáksportban dolgozó testnevelők és edzők bérét az oktatási költségekben kell megtervezni és onnan fizetni, amennyiben ezt a továbbiakban az önkormányzat finanszírozza.
A felnőtt nemzeti bajnokságokban szereplő csapatok és sportolók pénzben támogatást nem kaphatnak, ne kapjanak , működésüket piaci alapon oldják meg!

5. Önkormányzás
(Kiszolgálás, ellátás v. kiszolgáltatottság)

Ez egy olyan téma, amelynek az alapjait egy még nem teljesen ismert kormányzati közigazgatási átszervezés teremtheti meg. Remélhetően Csongrád járási(kistérségi) központtá válik, és így a jelenlegi városháza járási(kistérségi) központként is funkcionálhat majd.
Mindezzel együtt az önkormányzatnak biztosítani kell a kötelező feladatainak finanszírozását.
Az infrastruktúrába tartozónak ítélem a gyerekintézmények, (bölcsődék és óvodák) működtetését, a kulturális és sportlétesítmények működtetését is, és a hendikeppel élők valamint az önellátásra képtelen idősekről való gondoskodást .
Az önkormányzat feladata az infrastruktúra működésének/működtetésének biztosítását, úgy hogy az ne terhelje a város egyéb feladatinak ellátást, biztonságát. Biztosítani kell az egészséges ivóvízellátást, a szennyvíz elvezetését és megtisztítását, a távfűtés biztosítását és a kommunális és ipari hulladék összegyűjtését és megsemmisítését.

http://index.hu/chart/2011/03/08/a_bolgarok_egyszeruen_elassak_a_szemetuket/

Ezzel párhuzamosan a város megfelelő energia ellátásában is meghatározó szerepet kell biztosítani az önkormányzatnak, amely biztosítható a város termálvíz vagyonának a felhasználásával, a hulladék elégetésével, elektromos áram és a távhő termeléssel. A mezőgazdaság és az állattenyésztés hulladékainak felhasználásával biogáz termeléssel. A lakóingatlanokon napkollektorok telepítésével, esetlegesen a Nagyréten szélerőmű telepítéssel, mindezekhez vonzó adórendszerrel és rugalmas gyors szakszerű közigazgatással, hatóságokkal.
A köztisztviselői állomány fejlesztését már a járási(kistérségi) feladatok ellátását figyelembe véve kell átgondolni és elvégezni.
A városüzemeltetés terén szakszerűséggel, takarékossággal, ésszerű gazdaságpolitikával, egy közszolgáltató holdig (vállalt csoport, melyben az irányító vállalt irányítása alatt működnek a többi vállaltok tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt szolgáltatáspolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely ágazatban ) létrehozásával, a jelenlegi közmű szolgáltató és a városgondnokság összevonásával, a hulladékgazdálkodó cégből a magántőke kiszorításával és annak a holding alá szervezésével. Ebben a holdingban szervezhető meg a város újragondolt tömegközlekedése, autóbusz közlekedése. Az utak, járdák, közparkok fenntartása, vagyonkezelése(lakás, üzlethelység egyéb ingatlanok), önkormányzati intézmények üzemeltetése, karbantartás, javítás stb
Ezeknek a feladatoknak a kiszervezése csak drágábbá teszi a fenntartást. Arról sem szabadna megfeledkezni, hogy a hol a tevékenység lehetővé teszi az önkormányzati feladatok között ott meg kell őrizni a munkahelyeket, a foglalkoztatás biztosítása érdekében. A közfoglalkoztatás, a munkaügyi támogatásokkal való spekuláció hibás és etikátlan gondolkodás.( rendszeresen tapasztalható,hogy az önkormányzatok, de más munkáltatók is csak annyi időre veszik fel a dolgozókat amennyit az éppen működő közmunka alapból finanszíroznak vagy amennyi időre azt az állam részben vagy egészben finanszírozza, ez megítélésem szerint teljesen etikátlan , ráadásul saját magunk meglopása is)
Mindezek díjaiban realizálható felhalmozható fejlesztési forrásokat a város jövőbeni korszerű infrastruktúrájának megteremtésére kell fordítania.
Sajnálatos, hogy a város lakossága csökken és a lakosságszám-csökkenés nem látszik megállíthatónak. Az állandó lakosság száma 17.800, körüli az életvitelszerűen itt élők száma azonban csak 15 és 16 ezer közé tehető.
A feladatok és intézmények számának nagyságának, kapacitásuk tervezése során a meghatározásánál vizsgálnunk kell a 0- 18 , a 18-65 és a 65 év felettiek számának alakulását. Nem mellékes a nemenkénti megoszlás és a település korfája sem. E mellett nem árt vizsgálni a város lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlását, hogy meg tudjuk állapítani, hogy rendelkezésre állnak-e az egyes feladatok ellátásához a szükséges számú szakemberek. Ellenkező esetben „importálnunk” kell a megfelelő szakembereket. Ezzel egy időben azonban rögzíteni szükséges, hogy a szakemberek alkalmazása tekintetében elsőséget élveznek a helyben lakók, majd a kistérségi, megyei, regionális szempontok. Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni az önkormányzati feladatok kiszervezése, vagy vállalkozásba adása terén sőt a munkák pályázatása esetén is. A protekcionizmus* alkalmazása elkerülhetetlen!
Nem írok a város egészségügyi rendszeréről, mert a háziorvosi rendszer jól kialakított a finanszírozása központi költségvetés melletti EÜ alapból megoldott. Jeleztem az Egészségügyi KFT működtetésével és finanszírozásával ellentétes véleményemet, az ide átadott források más helyre történő átcsoportosításának szükségességét, a prevenció fontosságát és ezt továbbra is fenntartom. Zárójelben jegyzem meg, hogy tíz kilométerre található Szentesen egy olyan kórház, sürgősségi osztály ahol minden egészségügyi probléma kezelésére rendelkezésre áll minden eszköz és feltétel.

*nem a párttársak, hanem a helyben lakók előnyben részesítését értem ez alatt

6./ A pénzügyi terv hiányáról.

(pénzügyi tervet készíteni csak egzakt adatok, indikátorok(mutatószámok) ismeretének birtokában lehet)

Azért nem készítek pénzügyi tervet, mert ma sajnos nem lehet tudni azt, hogy milyen módon alakul, változik az önkormányzatok feladatainak átvizsgálása, miképpen változik az önkormányzati feladat elosztása vagy elvonása, mi marad önkormányzati hatáskörben, azokat hogyan szándékozik finanszírozni a központi költségvetésből a kormányzat.. Milyen módon finanszírozza azt a kormány, hogyan alakul az önkormányzatok adó kivetési joga, azt milyen szintre delegálják, a központi adókat hogyan osztja meg az önkormányzatokkal a központi költségvetés. Azt is számba kellene venni, hogy az önkormányzat valóságosan milyen vagyonnal rendelkezik, abból mennyi mobilizálható, az adósságait és a hiteleit miként tudja rendezni, gazdálkodását, gazdaságát miként tudja konszolidálni.
Szükség esetén „beruházási stop” elrendelését is indokoltnak tartom, annak érdekében, hogy ne folytatódjon az adósságállomány növekedése, meg lehessen állítani a város eladósodását/eladósítását.
Tervezés során nagyobb gondot kell fordítani a jövőbeni megvalósuló, beruházások, fejlesztések működési költségek megtervezésére.
Az önkormányzatnak vállalnia kell azokat a díjemeléseket, adóemeléseket és adónem bevezetéseket amelyek alkalmazásával. többlet árbevétel keletkezhet.
Tehát mielőtt hosszú távú fejlesztési tervet készítenénk, vagy gazdasági program megvalósításába kezdenénk, költségvetési konszolidációs tervet kell készíteni !

7./Összefoglalás:

Elsődleges szempont kell legyen a város működési költségvetésének konszolidálása a működési hiány megszüntetése. A továbbiakban olyan költségvetés összeállítása amely a működés területén szuficitet(többletet) tartalmaz, és rendelkezik olyan általános és céltartalékokkal amelyek a rendkívüli feladatok és a nem folyamatosan jelentkező feladtok finanszírozást biztosítják( hó eltakarítás, árvíz- és belvíz védekezés, szúnyoggyérítés, aszályos időszakban zöldterület öntözés, parkfenntartás, stb…. Most a város ilyet nem tervez.
Az önkormányzat határozzon meg konkrét célokat(keveset) és azokhoz rendeljen konkrét forrásokat, tartsa szem előtt, hogy a város gazdaságának (reálszféra) fejlesztése lehet csak hosszú távú biztosíték a város biztonságos, kiegyensúlyozott működéséhez és fenntartható fejlődéséhez. Tudomásul kell venni hogy a „kitörési pont”-kén aposztrofált idegenforgalom, a város gazdasági életében csak marginális , kiegészítő tevékenységként jöhet szóba. Tudatosuljon hogy a díjfizetéssel működő közszolgáltatásban a munkahelyek megtartása fontos cél, egyéb területen amelyeket költségvetésből (közpénzből) kell finanszírozni és kiegészíteni viszont fontos a demográfiai adatokhoz igazodó, mérettakarékos gazdálkodás. Cél, hogy a mutatószámokat, indikátorokat( népesség, szakmai ellátottság, gazdasági teljesítmény, adóerőképesség, lakosság korösszetétele, népszaporulat, infrastruktúrával ellátottság, stb ) össze lehessen vetni a fejlett országok mutatóival, mivel más a fejlettségünket( fejlettlenségünket ) mérő alkalmas mutatók nincsenek, ezen a szinten a gazdasági teljesítmények már nem mérhetők a hagyományos és nemzetközileg használt „makromutatókkal”. Ne vállaljon az önkormányzat erején felüli ellátási, működtetési, fejlesztési feladatokat, ne tűzzön ki rövidtávon irreális célokat, viszont hosszú távú elképzelése legyen a város lakosságának, infrastruktúrájának, gazdaságának jövőjét illetően.

Csongrád, 2011 március 6.

Nemeskéri-Orbán István
Gazdasági tanácsadó