Csongrád Város Polgármesterétől

Száma: 09-4763-3/2011 M
Témafelelős: Vörösné Lakatos Zsuzsanna

E l ő t e r j e s z t é s
Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének
2011. április 21-i ülésére

Tárgy: Csongrád Város Önkormányzata 2011-2014. évekre szóló gazdasági és munkaprogramja

Tisztelt Képviselő-testület!

Az Önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. alapján a települési önkormányzatok képviselő-testületének gazdasági programot kell készíteni. Az érvényes SZMSZ 7.§ /2/ bekezdés d) pontja szerint a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatok közé tartozik a gazdasági és munkaprogram megállapítása. Az elfogadáshoz minősített többség szükséges.

A program elkészítéséhez az alábbi szakmai anyagokat használtuk fel:
1. Az önkormányzat programjai, ágazati szakmai anyagok.
2. Csongrád város hosszú távú településfejlesztési koncepciója, Csongrád és térsége térségfejlesztési programja, valamint a 2007-2010. évekre szóló gazdasági- és munkaprogram és az erről szóló beszámoló (2010.)
3. Csongrád város Önkormányzatának 2011. évi költségvetése.
4. Pályázati lehetőségekre vonatkozó szakmai kiírások.
5. Intézmények, gazdasági társaságok, vállalkozások szakmai anyagai.

Az előterjesztés mellékletét képezi a 2011-2014. évekre szóló gazdasági és munkaprogram tervezete, és a pályázati források igénybevételével megvalósítandó fejlesztési programok tervezete.

A programban kiemelt jelentőségű, hogy olyan elemek kerüljenek tervezésre és elfogadásra, amely illeszkedik a gazdasági környezet lehetőségeihez, épít a hazai és EU pályázati lehetőségekre, forrásokra.

Kérem a tervezet és a határozati javaslat megtárgyalását és elfogadását.

H a t á r o z a t i j a v a s l a t

Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadja az Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági és munkaprogramját.

A megvalósítás, végrehajtás érdekében az alábbiakról határoz:

1. Az éves önkormányzati költségvetések összeállításakor a gazdasági és munkaprogramban megfogalmazott feladatok kapjanak prioritást.
Határidő: folyamatos
Felelős: Dr.Kőrösi Tibor polgármester

2. Az időarányos végrehajtásról az éves önkormányzati költségvetések végrehajtásáról szóló beszámolókban kell tájékoztatni a testületet.
Határidő: első alkalommal a 2011. évi beszámolóban
Felelős: Dr.Kőrösi Tibor polgármester

Csongrád, 2011. április 13.

Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kap:
1. a Képviselő-testület tagjai,
2. Dr.Kőrösi Tibor polgármester,
3. Dr. Nagy Rusztem jegyző
4. a Városgazdasági Iroda és általa
5. az intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

Dr.Kőrösi Tibor
polgármester

Csongrád Város Önkormányzata 2011-2014. évekre szóló gazdasági és munkaprogramja

Tartalomjegyzék

1. Polgármesteri összefoglaló
2. Helyzetértékelés
2.1. Előzmények, jogszabályi háttér, gazdasági program készítési kötelezettség.
2.2. A város földrajzi elhelyezkedése, adottságai
2.3. Az Európai Unió prioritásai 2014-ig
2.4. Országos fejlesztési programok
3. Stratégiai program
3.1. Alapelvek
3.2. Jövőkép, prioritások, fejlesztési programok, alprogramok, tevékenységek
3.2. Kistérségi együttműködés
3.3. SWOT analízis
4. Pénzügyi és vagyoni helyzetelemzés
4.1. A gazdasági program pénzügyi alapjai, önkormányzati feltételrendszer
4.2. Az önkormányzat pénzügyi stratégiája
4.3. Vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok
4.4. Önkormányzati feladatellátás. Intézményi struktúra, átalakítása
4.5. Adó- és forrásszerzési politika
5. Településfejlesztés, városüzemeltetés
5.1. Településfejlesztés
5.2. A városüzemeltetés főbb célkitűzései, feladatai
5.3. Lakásállomány és lakásépítés
5.4. Befektető-ösztönzési politika
6. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés
7. Humán szolgáltatások
7.1. Szociális ellátás, gyermekvédelem
7.2. Egészségügy
7.3. Oktatás, ifjúságpolitika
7.4. Sport, szabadidő, rekreáció
7.5. Kultúra, turisztika
8. Információs társadalom feltételeinek biztosítása
8.1. Elektronikus közigazgatás
8.2. Városmarketing, kommunikáció
9. KAPCSOLATRENDSZER
9.1. Kapcsolattartás és együttműködés a helyi vállalkozásokkal
9.2. Helyi kisebbségi önkormányzat
9.3. Testvérvárosi kapcsolatok
9.4. Civil szervezetek
9.5. Közalapítványok
9.6. Egyházak
9.7. Érdekképviseleti szervek

1. POLGÁRMESTERI ÖSSZEFOGLALÓ

Önkormányzatunk korábbi gazdasági programja a nemzeti és az EU-csatlakozást követően megnyílt pályázati, fejlesztési lehetőségek kiaknázására épített, hosszú távú „Jövőkép” fejlesztési stratégia megfogalmazása nélkül. A feladatellátással és a költségvetés tervezéssel, ill. költségvetési gazdálkodással kapcsolatban elsősorban operatív intézkedési anyagok és elemzések készültek, mely sajnos nem volt elegendő a működés hiányosságai felszámolásához, lehetővé tették a külső környezeti hatások változásához történő folyamatos alkalmazkodást.
A Munkaprogram legfontosabb céljai: „fenntarthatóság, felelősség, közösség” és „élhető város, kistérség kialakítása”. Emellett megfogalmazza az ágazati célokat: oktatási-nevelési, szociális, városüzemeltetési működtetési biztonság, és infrastrukturális fejlesztés, a demográfiai, foglalkoztatási, kisebbségi problémák megoldása, a romló minőségű és esztétikai megjelenésű lakásállomány javítása a komplex városrehabilitáció eszközével.
Jelen program – mint minden program - annyit ér, amennyi ebből megvalósul. A folyamatban levő eseményekre épít, tanulva azok hibáiból, tartalmaz új javaslatokat, ötletet, egymást erősítve a jövőkép elérése érdekében.
A program végrehajtása a város és a térség lakosságától, a gazdasági élet szereplőitől, civil és egyéb szervezeteitől széles körű összefogást, helyi partnerséget igényel. Egyes, a programban szereplő feladatoknál több szervezet felelőssége, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott terv valóra válik, vagy nem. Ezért mind a program elfogadását, mind annak végrehajtását minél szélesebb körben ismertté kell tenni.

2. HELYZETÉRTÉKELÉS

2.1. Előzmények, jogszabályi háttér, gazdasági program készítési kötelezettség.

A Gazdasági Program összeállításának kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg. Az Ötv. 91.§-ban részletezett tartalmú gazdasági program igazodhat a választási ciklusokhoz, de - a Képviselő-testület döntésétől függően - ennél hosszabb időtávra is szólhat. Jelen Gazdasági- és Munkaprogramot a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára állítottuk össze, de egyes megfogalmazott célok túlmutatnak a jelenlegi cikluson.

A program tartalmazza az önkormányzat céljait, a célok elérését szolgáló kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a településfejlesztési koncepcióhoz. Tartalmazza a folyamatban levő beruházásokat, az új fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési és adópolitika céljait, az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányuló megoldásokat, feltételeket, a térségi önkormányzatokkal és a gazdasági társaságokkal való együttműködést, a támogatáspolitikát és a városüzemeltetési célokat.

A program előkészítéséhez áttekintettük a korábbi programokat, elemeztük a működés és fejlesztés terén kialakult helyzetet, egyben értékeltük azokat. Az anyagban SWOT analízissel bemutatjuk az önkormányzat belső feltételrendszerének gyengeségeit, erősségeit, külső környezetének lehetőségeit és veszélyeit. Ezeket figyelembe véve lehetőség van az erősségeket megtartó, növelő, gyengeségeket csökkentő és a lehetőségeket kihasználó terv készítésére, elfogadására.

2.2. A város földrajzi elhelyezkedése, adottságai

Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Közigazgatási területe 17.388,7251 hektár, belterülete 1.051,9428 hektár, külterület 15.444,8583 hektár, zártkert 891,9240 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében.
A vidék évi középhőmérséklete 10 °C, az évi csapadékátlag 500 mm körül mozog.
Csongrádon a 2010. jan.1-jei adatok szerint 17.963 fő az állandó lakosok száma, sajnos évek óta fogyó tendenciával.
Csongrád városa az E-5-ös útról a 451-es úton közelíthető meg Kiskunfélegyháza felől. Szeged felől két úton is elérhető: Hódmezővásárhely-Szentes, valamint Sándorfalva-Baks-Csanytelek. Ez utóbbi a rövidebb és a néhány évvel ezelőtti felújítás következtében már jó minőségű, néhány rövidebb szakasz kivételével.
Az infrastruktúra – az út-, víz-, elektromos, távközlési és csatornahálózat – minden gazdasági tevékenység alapja, így a turizmus sem lehet meg nélküle. Csongrádra és környékére is jellemző az országos tendencia, azaz a fejlesztés mellett a meglevők korszerűtlensége. Az utóbbi évek fejlesztései között szerepelt az úthálózat korszerűsítése, a telefonhálózat bővítése. Az ivóvíz-ellátás a város egész területén megfelelő, ugyanez mondható el a gázszolgáltatásról illetve az áramszolgáltatásról is. A szennyvíz kezelésének problémáját az elkészült csatornahálózat oldotta meg. A város közlekedési adottságai jók, a tájékozódást információs és közlekedési táblák segítik.
A város közművelődését a város önkormányzata által fenntartott Művelődési Központ és Városi Galéria, a 2002-ben átadott Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ, a bokrosi Művelődési Ház és fiókkönyvtár, a megye fenntartásában működő Levéltár és Tari László Múzeum intézmények látják el.
Meg kell említenünk az intézmények között a ma már nemzetközi hírnévnek örvendő Csongrádi Alkotóházat, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteményét is. Nevezetes művészeti és kulturális események a képzőművészeti kiállítások, a komolyzenei hangversenyek, a képzőművészeti alkotótáborok. Nemzetközi hírnévnek örvend az ALFÖLD Néptánc Együttes, a Fesztiválzenekari címmel rendelkező Csongrádi Fúvószenekar.
A város egykori magja, a földvár, majd a romjaira épült hajdani halászfalu, az idők folyamán kialakult girbegörbe utcák, közök, lejárók, azaz a Belváros ma is jelentős néprajzi és történeti értéket képvisel. Ezért a hajdani halászfalu egy részét a műemlékvédelem 1975-ben országos védelem alá helyezte.
Csongrádot, a „vizek és parkok városát”, 1984-ben a Magyar Turisztikai Társaság a városfejlesztésért, a hagyományok ápolásáért Hild János emlékéremmel tüntette ki.
Csongrád turisztikai vonzerői között kiemelkedően fontos a Körös-toroki üdülőterület varázsa a Tisza folyó. A Körös-torokkal szemben elterülő, sekély vízállás esetén 700 m hosszan és 60-100 m szélesen elterülő homokföveny és a 25-27 ºC-os víz a tengerpart illúzióját kelti. Itt minden megtalálható, ami a nyaraláshoz szükséges. A horgászok és a vízi-sportot kedvelők is hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek. A Tisza gátján kellemes kerékpár túrát tehet a vendég az Öregszőlőkbe, ahol a kirándulást színesebbé teheti egy borkóstolás valamelyik szőlősgazda pincéjében. A város 1987-ben Rómában elnyerte a Szőlő és a bor nemzetközi városa címet. Legjellemzőbb borfajták a Cabernet, a Kékfrankos, a Zweigelt és a Kadarka.
A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand kizárólagos tulajdonosa Csongrád Város Önkormányzata, területe 20.300 m2. Az objektum a város központjában található, gyógyvize sokfelől vonzza a turistákat.
A műszaki emlékek közül feltétlenül említést érdemel a pontonhíd, (Fahíd) mely sajátosan, pontonokon áll és nyitható, csukható. Ez köti össze a várost a Köröstől északra fekvő Tiszán-túli területekkel: Csépa, Szelevény, Tiszasas stb.

2.3. Az Európai Unió prioritásai 2014-ig

Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:
– Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
– Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.
– Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió, gazdaság kialakításának ösztönzése.

2.4. Országos,régiós, térségi fejlesztési programok

A települések működését, fejlődését az önkormányzatok finanszírozási feltételei és a régiók, kistérségek együttműködése alapvetően meghatározza, így az önkormányzat stratégiája által kitűzött célok megvalósításának lehetőségét a településnél magasabb területi szintekre vonatkozó fejlesztési tervdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányvonalak is befolyásolják. Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel, a megfogalmazott társadalmi - gazdasági – fejlesztési - környezeti cél- és eszközrendszer közül minden olyan elem visszatükröződik, mely Csongrád város és kistérsége számára kitörési lehetőség lehet.

3. STRATÉGIA PROGRAM

3.1. Alapelvek

Annak érdekében, hogy az Önkormányzat a forrásokat a hazai és Európai Uniós támogatásokkal is bővíthesse, szükség van a tudatos, átgondolt tervezésre. Az önkormányzati stratégiának rövid- és hosszú távra is meg kell határoznia az alapvető forrásokat, melyeket figyelembe véve lehet/kell meghatározni a működési és fejlesztési feladatokat. Mivel az Ötv. az önkormányzatok feladat-meghatározását (a kötelező feladatokon túlmenően) valamint ezek nagyságrendjének ellátását az önkormányzatokra bízza, így nagy felelősség nyilvánul meg abban, hogy a helyi közhatalmi szervezetek hogyan látják el a kötelező feladatokat és vállalnak nem kötelező feladatokat. A tervezési munka során a rövid és középtávú fejlesztési dokumentumok mellett szükségszerű a hosszú távú stratégia kidolgozása, amely elsődlegesen koncentrál a fenntarthatóságra a költségvetési lehetőségek figyelembe vétele mellett.

A program elemei:
- jövőkép
- prioritások, stratégiai célok (erre épül a program valamennyi eleme),
- eszközrendszer,
- fejlesztési programok (amelyek a prioritások elérését szolgálják),
- alprogramok,
- intézkedések, konkrét tevékenységek.
A prioritások, célok megvalósítását lehetővé tevő alprogramok, intézkedések a gazdasági események, szabályozó környezet változásaihoz alkalmazkodva módosíthatóak.

3.2. Jövőkép, prioritások, fejlesztési programok, alprogramok, tevékenységek

JÖVŐKÉP

A jövőkép egy röviden megfogalmazott állapot, amilyennek a várost 10–15 év múlva láthatjuk, ha a szükséges fejlesztések megvalósulnak.
A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése
A város helyének, szerepének biztosítása a kistérségben, megyében.
A lakosság életkörülményeinek javítása, a munkahelyek számának növelése, a szegénység problémáinak kezelése
Az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztése.
A gazdasági és a civil szférával partneri együttműködés kialakítása
Szociális biztonság nyújtása a lakosságnak, középréteg leszakadásának mérséklése
A leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyének biztosítása
Sokoldalú és tudatos városmarketing

PRIORITÁSOK, STRATÉGIAI CÉLOK, ESZKÖZRENDSZER

Gazdaságfejlesztés
Stratégiai célok:
Versenyképesség.
Minél teljesebb körű foglalkoztatottság.
Minél kisebb kockázatú gazdaságszerkezet.
A bevételek és kiadások hosszú távú egyensúlyának megteremtése, likviditás biztosítása.
A lehetséges nemzeti és uniós pályázatok lehívása.
Biztonságos oktatási, szociális ellátás, városüzemeltetés.
Költséghatékony közszolgáltatások.
Az önkormányzati és a kistérségi társulási csongrádi intézmények, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok racionális működése.
Az önkormányzati vagyon hatékony hasznosítása.
Eszközrendszer
Az infrastruktúra fejlesztése.
Ingatlanok kínálatának bővítése.
Helyi adópolitika.

Közösség
Stratégiai célok:
Helyi identitás erősítése.
A lakosság és vendégek komfortérzetének javítása.
A szociális ellátórendszer és a társadalmi szolidaritás erősítése.
Eszközrendszer
Civil szervezetek, helyi média támogatása.
A város, kistérség története feldolgozásának támogatása.
A különböző korosztályok igényeinek megfelelő rendezvények, tevékenység bővítése

Oktatási, kulturális, jóléti
Stratégiai célok:
Piacképes humánerő.
A helyi társadalom érdekeit érvényesítő, működőképes, gondoskodó önkormányzat.
Egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatás biztosítása.
Eszközrendszer
Humánerőforrás fejlesztése.
Innovatív pedagógia támogatása (készségfejlesztés, környezeti nevelés, vállalkozói készségek oktatása).
Továbbképzési intézményrendszer fejlesztése

Környezeti
Stratégiai célok:
Élhető város. A környezeti adottságok megőrzése, fejlesztése.
Eszközrendszer
Környezetvédelem elvei alkalmazása, tudatosítása.
Kertvárosi jelleg megőrzése, megújítása.

FEJLESZTÉSI PROGRAMOK 2011-2014.

Gazdaságélénkítési program
Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata, hogy városunkban minél több munkahelyet teremtsünk. A program részeként olyan gazdasági szerveződéseket kívánunk létrehozni, melyeknek elsődleges célja a városunkban működő vállalkozások hatékony támogatása, pénzügyi forrásokhoz hozzásegítése, közös részfeladataik ellátása, lehet ez például közös logisztikai tevékenység elvégzése. Ezeknek a szerveződéseknek a létrehozásában és fenntartásában az Önkormányzat aktív szerepet vállal. A program hatásaként a vállalkozások megerősödésére illetve új vállalkozások megjelenésére számítunk.

Egészségturizmus
A program fő célja a turizmus komplex fejlesztése az egészségügyi szolgáltatásokra alapozva. A fejlesztések megvalósításában és az ennek nyomán létrejövő szolgáltatások biztosításában a város stratégiai partnerek aktív részvételére számít. A fejlesztések nyomán a tervek szerint megújul a jelenlegi Gyógy- és Strandfürdő, és elkezdődik a Körös-torok mentett oldali fejlesztése, az Egészségközpont vagy Egészségváros megvalósítása.
A program részeként szálláshelyek bővítését tervezzük. A tervekben szerepel a Dob utcai volt iskola épületének átalakítása sportszállodává, a belvárosi házak turisztikai célú további hasznosítása, illetve a vendéglátás lehetőségének megteremtése a Gyökér u. 19. sz. alatti épületben

Közterület-, közmű- és közút-fejlesztés
A szakterület feladatai között szerepel a már elkezdett felújítási munkák folytatása. Továbbra is fontos feladat a belterületi utak fejlesztése, dűlőutak járhatóvá tétele, a belvíz- és csapadékvíz-rendszer rekonstrukciója.
A szennyvíztelep felújítására, kapacitásbővítésére nagy hangsúlyt fektetünk, melynek eredményeként a telep üzemeltetése gazdaságosabban megoldható.
A bővítési program keretében a külterületi elektromos-hálózat kiépítése folytatódik, és a tervek szerint a Bökényi városrészben a Négyöles út szélesítése és világítása elkészül.
Közterületek fejlesztése kapcsán játszóterek, parkok felújítása szükséges, illetve a kerékpártárolók számának, és a térfigyelő rendszernek a bővítését, a járdák rendbetételét szeretnénk megvalósítani.
A tervek között szerepel a gátrekonstrukció folytatása, gát-feljáró, pihenőhelyek kialakítása.
A közlekedés biztonságát szolgáló fejlesztések szükségességét rendszeresen felül kell vizsgálni, és a megfelelő pályázati forrásokat hozzáilleszteni. A Csongrád-Szentes közúti hídnál a kerékpáros közlekedés biztonságossá tétele a program része.

Ingatlanfejlesztési program
Az elkövetkező években is folytatódnak az iskola és óvoda felújítások.
Ének-Zenei Ált. iskola: nyílászárók felújítása, színpad elbontását követően a helyén iskolai játszótéri funkció kialakítása, szolgálati lakás épületben új feladatellátási-funkció kialakítása. Templom utcai óvoda teljes körű felújítása. Bokrosi Ált. iskola: homlokzat felújítás és nyílászáró csere. Bokrosi óvoda: tető, homlokzat felújítás és nyílászáró csere.
A következő 4 éves időszak feladatai között szerepel a Bokrosi Polgármesteri Hivatali épület felújítása.
Az intézményhálózat energiaracionalizálási programja az Új Széchenyi Terv egyik fő prioritásával találkozik. Az intézmények műszaki rekonstrukcióján belül pénzügyi megtakarítást is eredményező energiatakarékos és megújuló energiára is épülő építészeti és gépészeti megoldások megvalósítására törekszünk.
Az Ifjúsági tér, sportpálya rendezése, fejlesztése: sport-, szabadidő- és rendezvénytér jellegének erősítése, kiszolgáló létesítmények kialakítása, térvilágítás bővítése, régi öltöző felújítása. Az Ifjúsági Ház és a Holt-Tisza integrálása a kialakuló, rendezett akcióterülethez.
A mozi épületének felújítása elkezdődött, melynek folytatása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kulturált szórakozást a nagyteremben biztosítani tudjuk. A mozi nagytermének felújítását, gépészeti korszerűsítését az üzemeltető vállalkozással közösen végezzük el.
A Piroskavárosi Szociális és Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. telephelybővítése a Templom u. 13/a vagy a volt laktanya területén levő volt parancsnoki épületben lehetséges.

Folyamatban lévő, az előző időszakból áthúzódó projektek
Az előző időszakból áthúzódó projektek esetében célunk a minél pontosabb, költségkímélőbb befejezés.
A Serház-zugi Holtág rehabilitációból hátralévő munkák kivitelezése elkezdődött.
A „Történelmi korok összekapcsolása Csongrádon” című több projektelemet is tartalmazó város-rehabilitációs projekt főbb tartalmi részei befejeződtek.
Rendelőintézet épületének rekonstrukciója és az informatikai hálózat fejlesztése egy-két hónapon belül befejeződik.
Ebben az évben induló, pályázati támogatásból megvalósuló beruházások:
Piroska János téri park felújítása, melynek fő elemei: a tér kertészeti megújítása, öntözőrendszer kiépítése, komplett burkolatcsere, szabadtéri játékok és padok elhelyezése.
A belvízrendezési célok kapcsán a nyugati és a bokrosi városrészben a csapadékcsatornák rekonstrukciója valósul meg.
A város kerékpárút-hálózata pedig a 451-es út mellett Szentes irányában bővül egy újabb szakasszal.

3.3. Kistérségi együttműködés

Az előző években megalkotott jogszabályok az önkormányzatok együttműködését ösztönözték a hatékony és eredményes feladatellátás érdekében. Csongrád város és a térség községei együttműködését a Többcélú Kistérségi Társulás folyamatos továbbfejlesztésével fenn kell tartani, a lehetőségek kihasználása érdekében. Ennek formái lehetnek közös pályázatok előkészítése, megvalósítása, elszámolása, közös szakmai munka.

3.4. SWOT analízis

Az elemzés bemutatja azokat az előnyöket, hátrányokat, amelyek a város jelenlegi állapotából következnek, valamint azokat a külső lehetőségeket, veszélyeket, amelyekkel a saját tevékenységünktől függetlenül számolnunk kell a gazdasági program végrehajtása során.

Erősségek Gyengeségek
Gazdaság
- Jó természeti adottságok
- Jó termőföld, termálenergia fejlesztés lehetősége
- Hagyományos gazdasági ágak jelenléte
- A helyi vállalkozók kötődése
- Csongrádhoz kötődő, országosan ismert termékek
- Egy nagyvállalkozás, és több közepes vállalkozás jelenléte
- Ipari Park bővítési lehetőség - Alacsony a város külföldi tőkevonzó-képessége és az exportból származó bevételek aránya
- A nagyobb foglalkoztatók átalakultak, csődbe mentek
- A helyi vállalkozások tőkeereje alacsony
- Gyenge a térségi gazdasági kapcsolatrendszer
- Az önkormányzat forgalomképes vagyona lecsökkent
- Az önkormányzat működési és fejlesztési forráshiánya
Infrastruktúra
- Teljes kiépítettségű belterületi úthálózat
- Kerékpárutak
- Teljes vezetékes infrastruktúra
- Az infrastruktúra nagy része megfelelő állapotú
- A kommunikációs infrastruktúra kiépítés több vállalkozás által folyamatban van
- A vasúti pályatest és a vasútállomás működik
- Felújított autóbusz-pályaudvar, stabil
autóbusz közlekedés
- Felújított közintézmények - Az épületállomány egyes részei (lakások, egyes közintézmények) korszerűtlenek
- A vasúti közlekedés nem rentábilis
- A 451-es út teherbírása, állapota

Turizmus
- Védett növény- és állatvilág
- Kultúrtörténeti kincsek
- Felszíni vízkincs: folyók (Tisza, Körös), Holt-ágak
- Bőséges gyógyvíz érték
- Tájvédelmi körzetek
- Bor és gasztronómiai különlegességek
- Turisztikai kínálat elemeinek megléte
- Turisztikai vállalkozások jelentős száma
- Vadászati lehetőségek - Gyenge marketing munka
- Adottságok részbeni kihasználása
- Infrastrukturális hiányok
- Alacsony tartózkodási idő
- Időszakos, két hónapra korlátozódó turisztikai szezon
- A turisztikai beruházások tőkehiánya
- Időjárás- és vízállásfüggő látogatószám
- A szolgáltatások egyenetlen színvonala
- A rendezvényeknek nincs országos, nemzetközi vonzereje
Környezet
- Jelentős számú természeti érték
- Hulladékgazdálkodás fejlesztése
- Holt-Tisza rehabilitáció
- Öko-, kerékpáros-, termál-, agrár-, falusi-, vadász-, horgászturizmus lehetősége
- Illegális szemétlerakók
- A Tisza-Körös áradása
Humán tényezők
- Történelmi tradíciók, lokálpatriotizmus
- Kulturális hagyományok
- Oktatás, sokrétű szakképzés
- Kisebbségi kultúra jelenléte és ápolása
- A civil szervezetek jelenléte, magas száma
- Partnerségen alapuló együttműködés több szakterületen - Népességszám csökkenése
- Negatív természetes szaporodás
- Magas a szociálisan hátrányos helyzetű réteg aránya
- Sok az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkaerő
Lehetőségek Veszélyek
- A térségben exportképes termékek megjelenése
- A helyi és térségi új iparágak képzett munkaerőt, lakosságot vonzanak
- Kapcsolódás a térségi klaszterekhez
- A régiós, térségi kapcsolatok és a gazdasági-turisztikai együttműködés erősödése
- Turisztikai értékeinek megfelelő fejlesztése fontos szerepet tölt be a térség idegenforgalmában
- Az országosan kiemelt idegenforgalmi pólusokhoz tartozás (pl. Ópusztaszer)
- Önkormányzati ingatlanok fejlesztése
- Pályázati lehetőségek kihasználása a beruházásokhoz
- Kapcsolódás megyei és regionális programokhoz a tartózkodási idő növelése érdekében
- Együttműködés a helyi vállalkozók és intézmények között egységes és színes kínálat összeállítása érdekében
- Marketing tevékenység erősítése
- Oktatási kínálat igényekhez történő gyors bővítése
- Intézményeknél (önkormányzati kiadási megtakarítást eredményező) fenntartó-váltás - A népesség további csökkenése
- Külső befektetések elmaradása
- A térség és a város versenyhátrányba kerül
- Az exportorientált ágazatok hanyatlása
- A helyi munkaerő kiszolgáltatott a távoli központoknak
- Közút és vasútfejlesztés elmaradása
- A város intézményfenntartó képessége a költségvetési támogatások csökkenése miatt gyengül
- A térségi együttműködési hajlam csökkenhet
- A felújítások elmaradása esetén a turisztikai attrakciók vonzerejének csökkenése várható
- A belföldi fizetőképes kereslet lassú emelkedése miatt a jövedelmezőség romlása, a turisztikai akciók elmaradása valószínűsíthető
- Az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása
- A tőkehiány miatt a beruházások elmaradása
- Önkormányzati bevételek csökkenése, kiadások növekedése, hitelállomány növekedése,
- Együttműködés helyett rivalizálás indul meg a vállalkozók és intézmények között
- Nem jön létre együttműködés a megye és régió turisztikai szolgáltatóival
- A kedvezőtlen időjárás és árvíz miatt csökken a látogatószám

4. PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZETELEMZÉS

4.1. A gazdasági program pénzügyi alapjai, önkormányzati feltételrendszer

A korábbi évek gazdasági válsága, valamint a központi intézkedések hatására több önkormányzat nehéz gazdasági helyzetbe került. Csongrád város a helyi bevételekkel és a problémák ideiglenes megoldását biztosító hitelfelvételekkel tudta csak biztosítani a működést, valamint a vállalt fejlesztéseket. Az előző évek költségvetései jelentős összegű, egyre halmozódó hiányt eredményeztek, melynek megoldása és a hiány megszüntetését eredményező intézkedések meghozatala elkerülhetetlen. A központi és új külső források elengedhetetlenül szükségesek mind e nehéz örökség, mind az új feladatok felvállalása érdekében. A gazdálkodás hosszú távú stabilitásának biztosításában kiemelt szerepe van a likviditás biztosításának.

4.2. Az önkormányzat pénzügyi stratégiája

A jogszabályi előírások által biztosított gazdálkodási keretek az önkormányzatok számára szigorú előírásokat tartalmaznak. A források évek óta a jogosnak ítélt igények alatt maradtak, így az önkormányzat jelentős adósságot halmozott fel, mind működési, mind a felhalmozási körben. Mivel ez a továbbiakban tarthatatlan, a lehetőségekhez való igazodás figyelembevételével készült már a 2011. évi költségvetés, illetve készül a továbbiakban is. A visszafogottabb költségvetésből kell a működtetést, az adósságszolgálatot és a tervezett fejlesztések önerejét biztosítani. Ezért a tervezés és megvalósítás együtt járt / együtt jár intézményi szervezeti változásokkal is.
A bevételek-kiadások egyensúlyának megteremtése a következő évek alapvető feladata.

4.3. Vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

A vagyongazdálkodás speciális formája az Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működése. A számszaki adatok szerint az üzemeltetésre átadott eszközök értéke közel 10 MD Ft. A vagyonkezelés mellett jelentős a korábbi bérleti szerződések szerinti hasznosítási forma.
Az eszközök nyilvántartása a működtető szervezeteknél, és az Önkormányzatnál párhuzamos, a kezelők adatai alapján a vonatkozó szerződések szerint történik az Önkormányzatnál a nyilvántartás, vagyonkezelés, vagyonpótlás.

PIROSKAVÁROSI SZOCIÁLIS ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÓ NONPROFIT KFT.(100%-os önk.tulajdon) A működést az önkormányzattól bérbevett eszközök, és az eltelt évek alatti pályázati, önkormányzati és saját fejlesztéssel bővített vagyon szolgálja.
DR. SZARKA ÖDÖN KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KFT. (100%-os önk.tulajdon): a működést szolgáló vagyon vagyonkezelői szerződés szerint történik. A gazdaságosabb működtetést és az egészségügyi szolgáltatások bővítését is vállalva újabb Kft. alakult a Dr.Szarka Ödön Eü. Kft. (24%-os) és a Mediteam Szeged Zrt. (76%-os tulajdoni hányad) általi alapítással, Csongrádi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft. néven.

CSONGRÁDI KÖZMŰ SZOLGÁLTATÓ KFT (100%-os önk.tulajdon) A működést az alapításkor tőkeátadással juttatott és az eltelt évek alatti saját fejlesztéssel bővített vagyon, valamint a szennyvízberuházás kapcsán és a Gyógyfürdő és Strand üzemeltetéséhez bérbevett eszközök szolgálják.

CSONGRÁDI VÍZ- ÉS KOMMUNÁLIS KFT. (Csongrád Város Önkormányzata tulajdonában van 54,5%). A működést a Homokhátsági projekt kapcsán a vagyonkezelő Homokhátsági Regionális Zrt. által a Kft-nek átadott eszközök szolgálják.

CSOTERM KFT.: (Csongrád Város Önkormányzata tulajdonában van 51%) A rendszer fő feladatai: termálkút felújítása, helyi önkormányzati és megyei önkormányzati intézmények bekapcsolása a fűtési rendszerbe a Bökényi lakótelep kiszolgálása mellett, a fűtési rendszerekben hasznosított termálvíz bevezetése a Gyógyfürdőbe, medence vízfűtés és téli fűtési energia biztosítása érdekében.

KÖRÖS-TOROK PROJEKTHÁZ KFT.: (51%-ban önkormányzati tulajdon). Az Egészségváros néven tervezett beruházás finanszírozása érdekében az ügyvezetés több megoldást kidolgozott, a végleges finanszírozási konstrukció kialakítása, és a tervezés aktualizálása jelenleg folyamatban van.

HOMOKHÁTSÁGI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VAGYONKEZELŐ ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ ZRT: A 82 önkormányzat beruházásában megvalósult projekt eszközeit a 2034. dec.31-éig szóló vagyonkezelési szerződéssel hasznosítja. A kezelt vagyon értéke jelenleg 6 MD Ft. Az átvett vagyon további fejlesztése a szerződésnek megfelelően folyamatos. A bevételeikből fedezik a pótlási alapot, valamint a teljes hulladékgazdálkodási beruházás saját erejét biztosító hitel törlesztő részleteit és kamatait is.

Konzorciumok és társulások:

HOMOKHÁTSÁGI REGIONÁLIS SZILÁRDHULLADÉK KEZELÉSI KONZORCIUM (82 TAG ÖNKORMÁNYZAT) A Konzorcium a hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására jött létre. Megalakulása óta Csongrád látja el a gesztori feladatokat, az e célra alapított intézménye útján. A működési költségek biztosításához az önkormányzatok tagdíjat fizetnek, melynek mértéke az éves költségvetési kiadások függvényében alakult, az utóbbi években csökkent, mivel a feladatok csökkenése ezt lehetővé tette.

DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRSULÁS Az Önkormányzat 2007-ben csatlakozott a Társuláshoz, melynek feladata: regionális – a társulás tagjainak közigazgatási területére kiterjedően – térségi komplex környezetvédelmi programok kidolgozása és megvalósítása a környezettudatos nevelés elősegítése a feladatok hatékonyabb ellátása céljából, pályázatokon való társulási szintű részvétel, a pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználása, valamint a tagönkormányzatok által végzett környezetvédelmi tevékenységek koordinálása, az önkormányzatok működésének e téren az elvárható legszélesebb keretek közötti összehangolása. A társulás székhelye: Sándorfalva. A feladatellátásra, a működés finanszírozására az önkormányzatok tagdíjat fizetnek, melynek mértéke 1 Ft/lakos a 2001. évi népszámlálási adatok szerint.

CSONGRÁDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA
A 2004. évben megalakult Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása a térség közös feladatainak ellátását tűzte ki fő célként. 2005 márciusában átalakult, mellyel a feladatok a területfejlesztésen kívül még más továbbiakkal is bővültek: közoktatás, szakszolgálat, szociális alapszolgáltatás, gyermekjólét. 2007. évben a szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok, valamint az oktatási feladatok kistérségi működtetésbe történő átadására került sor. A kistérségi tanács és a munkaszervezete a működési és fejlesztési feladatok - megállapodásban vállalt - ellátása érdekében a társulás valamennyi önkormányzatával és az ott működő hatósági szervekkel, szakmai és gazdasági szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tart fenn.

ALSÓ-TISZA VIDÉK FEJLESZTÉSÉRT EGYESÜLET
A 2007-2013 időszakra vonatkozóan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretein belül a szentesi és csongrádi kistérség vidékfejlesztési szereplői a két kistérségre kiterjedő helyi közösség létrehozását kezdeményezték 2007 szeptemberében. Az Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért néven megalakult Egyesület fő célja az ÚMVP helyi megvalósításának az elősegítése.

4.4. Önkormányzati feladatellátás. Intézményi struktúra, átalakítása

Az Önkormányzat a következő intézményeket működteti:

Megnevezés Intézmények száma

2011. április 21.
2011. május 1.
Településüzemeltetési, közszolgáltatási feladatok ellátása 1 önállóan működő és gazd. int. - (megszűnés oka: összeolvadás a Gamesz-szel)
Egészségügyi feladatok ellátása 1 önállóan működő int. (Csongrád Város Védőnői Szolgálata 2009. április 1-jétől működik) 1 önállóan működő int. (Csongrád Város Védőnői Szolgálata 2009. április 1-jétől működik)
Szociális alapellátási feladatok - -
Iskolai étkeztetés, GAMESZ 1 önállóan működő és gazd. int. 1 önállóan működő és gazd. int. – beolvasztva a Településüzemeltetési, közszolgáltatási feladatokat. Későbbiekben kiszervezésre kerül a közétkeztetési feladatokat.
Óvodai ellátás 1 önállóan működő int. 1 önállóan működő int.
Általános iskolai oktatás, és művészetoktatás - -
Közművelődési feladatok 2 önállóan működő int.
1 önállóan működő és gazd. int. 1 önállóan működő int. (1 megszűnés oka: a közművelődési feladatok kiszervezése)
1 önállóan működő és gazd. int.
Igazgatási feladatok 1 önállóan működő és gazd. int. 1 önállóan működő és gazd. int.
Média, sport, támogatás Polgármesteri Hivatal 1-1 szakfeladataként Polgármesteri Hivatal 1-1 szakfeladataként – részbeni kiszervezés mellett
Hulladékgazdálkodási beruházás 1 önállóan működő int. 1 önállóan működő int.
Önk. tűzoltósági feladatok 1 önállóan működő és gazd. int. 1 önállóan működő és gazd. int.
Összesen
5 önállóan működő és 5 önállóan működő és gazd. intézmény
4 önállóan működő és 4 önállóan működő és gazd. intézmény

4.5. Adó- és forrásszerzési politika

Adópolitika

A helyi adó kiemelt jelentőségű az önkormányzat működése szempontjából, mivel a jogszabályi előírások alapján teljesítendő különféle adók stabil, folyamatos bevételt jelentenek, mely elengedhetetlen a város működtetéséhez szükséges – állami forrásokat kiegészítő – fedezet és a fejlesztési önerő biztosításához. A helyi adórendeletek biztosítják a közös teherviselést, a befizetés érdekében megtett ellenőrző és végrehajtó intézkedések pedig azok teljesítését.

Az alábbi táblázat a törvény szerinti adómértéket, valamint a Csongrádon alkalmazott adómérték alakulását mutatja.

adatok %-ban, Ft-ban
Megnevezés 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
tv.szrt.
max. Önk. tv.szrt.
max. Önk. tv.szrt.
max. Önk. tv.szrt.
max. Önk. tv.szrt.
max. Önk. tv.szrt.
max. Önk.
Iparűzési adó 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2%
Kommunális adó
(adótárgyanként) általános mérték 13 418 5 000 13 901 6 000 14 443 6 000 15 599 6 000 16 550 6 000 17 246 6 000
Idegenforgalmi adó
- épület után 400 400 400 500 500 -
- tartózkodás után 335 180 347 180 361 180 390 200 413 200 431 200
Vállalkozások építményadója
Ft/m2 1 006 260 1 042 300 1 083 200 1 170 200 1 240 200 1 581 200 Körös toroknál 500

Amennyiben jogszabályi módosulás nem történik, a jelenlegi adófajták változtatását nem tartalmazza a program. Az egyes adómértékek módosítása a helyi adottságok figyelembevételével történhet.
Mivel a működési költségvetésben történik jelenleg a befizetett adók összegének felhasználása, cél, hogy a működési szerkezet-változás, és takarékos gazdálkodás nyomán lehetségessé váljon a fejlesztési önerő részbeni biztosítása az adóbevételekből.

Számlavezető, Hitelek, hitelfelvételi tervek, korlátok

Az Önkormányzat és intézményei számlavezetése pályázat útján kiválasztott pénzintézettel történik, jelenleg 78 számla vezetése mellett. Ez a pályázatok nyomán változik az új számlák nyitására vonatkozó igény függvényében.
A programban megfogalmazott fejlesztési tervek és a rendelkezésre álló források szükségessé teszik a külső források igénybevételét, melynek lehetőségét a korábbi években felvett hitelek adósságszolgálati terhei is befolyásolják. A jogszabályi előírások szerint a hitelfelvételt még nem korlátozza az eddigiek szerinti éves kötelezettségvállalás, de várható a hitelt nyújtó pénzintézetek részéről újabb fedezeti elemek bevonási igénye.

Pályázatok benyújtása

Az Európai Uniós és hazai pályázati lehetőségek folyamatos kiírása biztosítja a programban elhatározott feladatokhoz a források igénybevételét, így a pályázatok benyújtása továbbra is lehetséges, a tervezett feladatokat tekintve pedig szükséges. Valamennyi pályázat esetében külön vizsgálni kell a tervezett feladat és a kapcsolódó teherviselés rövid és hosszútávon jelentkező hatását. Fentieknek megfelelően a gazdasági program szerinti - fejlesztési és felújítási célok minden elemének finanszírozására megvizsgáljuk a – részletes pályázati kiírások és az önkormányzat igényei, adottságai figyelembevételével – a pályázati források lehetőségét, igénybevételi feltételeit. A döntéshozók felelőssége, hogy a szakmai érvek alapján döntsenek egy-egy fejlesztésről, működési feladat felvállalásáról, esetleg megszüntetéséről.

5. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSÜZEMELTETÉS

A településfejlesztés, valamint az önkormányzat és a gazdasági, lakossági szféra partneri viszonya alapvetően meghatározza a munkahelyteremtés, lakosságmegtartó képesség alakulását. Így a közös célok, eszközrendszer kialakítása alapvetően fontos.

5.1. Településfejlesztés

Területfejlesztés

A város építészeti jellegét, az építési övezeti besorolásokat a Rendezési terv meghatározza. Új funkciót hordozó területek kialakítására is lehetőség van a jelenlegiek módosítása, illetve az üresen álló telkek beépítése mellett. A vállalkozásra alkalmas területek bővítésével, illetve a meglevő területek vállalkozásra alkalmassá tételével segíteni kell a befektetők betelepülését, valamint a helyi vállalkozások igényeit, mely hatásaként bővülhet a helyi közszolgáltatás, emelkedhet a munkahelyek száma, nőhet a helyi bevétel, mind a lakosság, mind az önkormányzat esetében. Ehhez az önkormányzatnak lehetőségei szerint pénzügyi, valamint a megfelelő feltételek kialakításában kell közreműködni.

Intézményi fejlesztés

A fejlesztési programok között szerepelnek a már megkezdett beruházások befejezése mellett az új feladatok is.

Közlekedés

A közlekedési szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokkal való együttműködés, lehetőség szerinti közvetlen és közvetett támogatása továbbra is cél a lakossági ellátás elsődlegessége érdekében. A biztonságos közlekedés feltételei javítása érdekében – a közúthálózat fejlesztése mellett - folytatni kell a közterületeken elhelyezésre kerülő térfigyelő kamerák számának bővítését, egyéb elemek kialakítását.
Fontos feladat a város közlekedésének korszerűsítése – mind a bel-, mind a külterület vonatkozásában - a kerékpárutak fejlesztése, hiszen Csongrád alapjában véve kerékpáros város. Ennek megfelelően a közlekedés biztonságát szolgáló fejlesztések szükségességét rendszeresen felül kell vizsgálni, és a megfelelő pályázati forrásokat hozzáilleszteni. A Csongrád-Szentes közúti hídnál a kerékpáros közlekedés biztonságossá tétele a program része. További kapcsolódó beruházás: a buszvárók egységesítése, és az akadálymentesítés folytatása, figyelemmel kísérése, illetve karbantartása.

Közműellátás, Közműfejlesztések

Az úthálózati fejlesztésekhez kapcsolódóan a szükséges közműkiváltásokat, közműépítéseket el kell végezni. Az új útburkolat védelme érdekében a beruházások költségére folyamatosan biztosítani kell az olyan közműkeresztezések rekonstrukcióját, ahol az ivóvíz keresztezések acél csőszerelvényekkel, acélcsővel egyedi idomokkal készültek. Azokon a helyeken, ahol az ivóvízvezeték az új burkolat alá kerül, a keresztezés hosszában az ivóvízvezeték védőcsőbe húzását, cseréjét el kell végezni.
A víztorony felújítását a tervek között szerepeltetni kell, mely során a belső víztér megrongálódott beton felülete és a szigetelés felújítása valósulna meg.
Megvalósítandó a szennyvíztisztító telep kapacitás bővítése 2.000 m3/napról – 2.600 m3/napra, melynek eredményeként a telep üzemeltetése gazdaságosabban megoldható; valamint szükséges a termál kút és a termál hálózat fejlesztése.
A csapadékcsatorna hálózat bővítése szükséges a kiépítetlen területeken, valamint a nem megfelelően működő hálózatok rekonstrukciójával szükséges megoldani a csapadékvíz gyors, biztonságos elvezetését (Iskola u., Thököly utcai átemelő, Heringer telep, Alsóváros, Bokros városrész, Fő utcai főgyűjtő, Vég utcai gyűjtő, Hársfa utca, Pacsirta utca).
A városi közvilágítási hálózat bővítése keretében az eddig ellátatlan, vagy hiányosan ellátott utcák, területek jó színvonalú megvilágítása: műemléki védettséget élvező Belváros, Móra rkp., Kemény Zs. u. páros oldal, Négyöles út.
Az áramszolgáltatás biztonságossá tétele érdekében szükséges átépíteni a külterületi elavult, szabványon kívüli hálózatokat, melyek mintegy 60-70 tanya áramszolgáltatását biztosítják.
A városi közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése érdekében az ajánlatot tevőkkel, DÉMÁSZ-szal egyeztetéseket szükséges folytatni a korszerűsítés lehetőségeiről, feltételeiről.
A programban meghatározott feladatok szakszerű végrehajtása és a napi munkavégzés javítása érdekében célszerű a beruházások és működtetés terén is a koordinációs, egyeztetési tevékenységre való fokozott odafigyelés.

5.2. A városüzemeltetés főbb célkitűzései, feladatai

Az egyes közszolgáltatások minél magasabb színvonalon, minél teljesebb körben történő biztosítása kiemelten fontos, így erre vonatkozóan folyamatos intézkedések szükségesek. Az önkormányzati, kistérségi társulási intézmények vezetőinek, dolgozóinak közös felelőssége - a külső megbízottak bevonásával is - a városüzemeltetési feladatok hatékony ellátása.
A külterületeken elvégzendő feladatok közé fel kell venni az utak, az elektromos hálózat lehetőségek szerinti legkedvezőbb módon történő megvalósítását, az érintettekkel együttműködve.

Út- és járdajavítás, fejlesztés

A város hosszú távú fejlődése nem nélkülözheti a népességmegtartó képesség javítását, és ezzel együtt a városban keletkező jövedelmek megtartását, bővítését. Ennek egyik eszköze a helyi gazdaság fejlesztése, a működésre és a fejlesztésre fordítható források helyes arányának megteremtése.

Az infrastruktúra fejlesztés alapvető szempontja a gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlődése.
- Az országos, regionális és megyei területrendezési tervekkel összhangban közreműködünk az országos közúthálózat városkörnyéki fejlesztésének előkészítésében, valamint az állami kezelésben lévő utakhoz kapcsolódóan közös fejlesztéseket készítünk elő. Továbbra is aktívan képviseljük a város és térsége érdekeit abban, hogy a város megközelíthetőségének feltételeit javítsuk. A 451-es út várost elkerülő szakaszának megépítése után hátralévő feladat az átadásra szánt belterületi útszakaszok megfelelő műszaki állapotban történő átvétele.
- A szakterület feladatai között szerepel a már elkezdett felújítási munkák folytatása, a dűlőutak járhatóvá tétele, pályázati forrás segítségével a programidőszak alatt a Bacsa dűlő, az utak rendbetétele, útgyalulási munkák, gödrök megszüntetése az önkormányzat, a vállalkozók és a lakosság összefogásával. E témakörnél is fontos az a kiegészítő tevékenység, mellyel az érintett intézmény a szakhatóságokkal együttműködve felszólítja az utakat tönkre tevőket, és kötelezi a helyreállításra őket.
- Célunk a városban a zökkenőmentes közlekedés feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében elsődleges feladat az elhasználódott utak, utcák burkolat felújítási munkáinak ütemezett végrehajtása. A tervidőszakban indokolt a Fő utca, Hársfa, Andrássy utca, Táncsics M. – Ordódy rkp., Kereszt tér, Apponyi, Vörösmarty, Úttörő, Radnóti, utcák útburkolatainak felújítása, valamint a szilárd burkolat nélküli utcák aszfaltozása.
- Szőlőhegyi u., Hosszú u. közötti hiányzó útszakasz megépítése a szükséges területek megvétele után.
- A város parkolási célú területeinek fejlesztése szükséges többek között az Iskolák, Intézmények, szálláshelyek, turisztikai létesítmények környezetében (Iskola u., Dob utca, Justh Gy. u.,), valamint a Temető mellett.
- Az ipari üzemek, telephelyek infrastrukturális feltételeinek biztosításán belül az érintett vállalkozásokkal együttműködve fejlesztjük az ipari és gazdasági területek feltételeit.
- Közterületek fejlesztése kapcsán játszóterek, parkok felújítása szükséges, illetve a kerékpártárolók számának, és a térfigyelő rendszernek a bővítését szükséges megvalósítani.
- A járdák rendbetétele: Ének-Zenei Ált. iskola körüli rész, Kereszt téren, Gimnázium körüli rész, Fő u. 6-10., Apponyi utca, Gr. Andrássy utca páros oldala.

Környezet- és természetvédelmi feladatok az épített és természeti környezet védelme érdekében:
- közterületek, közintézmények környezetének rendezése,
- helyi védettségről szóló rendelkezések folyamatos aktualizálása,
- rendszeres lomtalanítási akciók, illegális szemétlerakó-helyek felszámolása, a szelektív hulladékgyűjtés bővítése,
- természetvédelmi területek kezelése, fásítás, parkosítás.

5.3. Lakásállomány és lakásépítés

A cca. 8500 városi lakásból az önkormányzat tulajdonában összesen 208 lakás van: 178 szociális-, 7 közérdekű-, 11 költségelvű-, 11 garzon- és 1 szolgálati lakás.
A tapasztalatok alapján fontos feladat a lakásmobilitás elősegítése, az önkormányzati bérlakásokban hátralékot felhalmozó lakók alacsonyabb komfort fokozatú lakásba történő csere lehetőségének kidolgozása, egyedi szerződéskötések mellett.

5.4. Befektető-ösztönzési politika

Fontos a város gazdasági megerősödése érdekében a befektetést ösztönző rendszer kialakítása. A hatályos önkormányzati szabályozás (beruházásokat támogató és munkahelyteremtést segítő rendelet, vállalkozás-élénkítési támogatás) egyfajta megoldást kínál erre, melyhez igény esetén a forrásokat biztosítani kell, az önkormányzati lehetőségek figyelembevételével. A közvetlen pénzügyi támogatások mellett a sajátos önkormányzati közvetett segítség biztosítása is kiemelkedő jelentőségű.

A városfejlesztési elképzelések megvalósításához nemcsak területek értékesítésére, hanem vásárlására is szükség van, a lehetőségek függvényében, ide értve az állami tulajdonú területek megszerzésére vonatkozó tárgyalásokat, illetve a bírósági végrehajtás során indított ügyeket és egyéb vásárlásokat.

6. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELYTEREMTÉS

A program a vállalkozások lehetőségei közvetlen és közvetett támogatása mellett számol az önkormányzat és intézményei, valamint gazdasági társaságai által foglalkoztatottak számának lehetőség szerinti bővítésével. Ehhez jelentős állami segítséget jelent a közfoglalkoztatás, melyet teljes mértékben célszerű kihasználni.

7. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK

7.1. Szociális ellátás, gyermekvédelem

Szociális ellátás, gyermekjóléti alapellátások:
A költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi igények és szükségletek figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és nem kötelező feladatok biztosítása.
A döntések előkészítésénél fokozott figyelmet kellene fordítani az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott különböző koncepciókra (esetlegesen ezen koncepciók felülvizsgálatát is el kellene végezni). A döntések ezen koncepciókhoz, hogyan kapcsolódnak, milyen hatást fejtenek ki.
Célunk a szociális ellátó rendszer hatékony és racionális működtetése, a támogatás célzottságának további növelése, együttműködés fokozása a civil szervezetekkel és az egyházakkal.

A szociálpolitika elsődleges célcsoportjai:
- idősek
- aktív korú munkanélküliek
- betegek, fogyatékosak

Kiemelt feladatok:
- lakossági tájékoztatás erősítése,
- civil kontroll folyamatos működtetése (szociálpolitikai kerekasztal)
- lakosság szociális helyzetének figyelemmel kísérése, folyamatos elemzése, gyenge pontok időbeli észlelése
Szociális szolgáltatások fejlesztési irányait a szolgáltatástervezési koncepció határozza meg. Az egyes szociális szolgáltatások nyújtása során meg kell mutatni a szegénységből kivezető utakat és az öngondoskodás lehetőségeit, mindazoknak, akik ma nem szereplői a munkaerő piacnak.
Erősíteni kell a toleranciát, a szolidaritást és a befogadást.
Fontos a meglévő szolgáltatások megtartása, és színvonaluk további emelése.
Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottsága 2011. február 14-ei ülésén a 34/2011. (II.14.) Eü. Szoc. Ifj. Biz. határozatában az önkormányzat 2011-2014. évi gazdasági munkaprogram készítéséhez javasolta önkormányzati bolt létrehozását, illetve a csongrádi kártya bevezetését. A bizottság javaslatát a szociális boltok létesítésével kapcsolatban az alábbiakkal egészítem ki: Szociális bolt Budapesten és vidéken is több helyen már működik. A szociális boltok létesítésének általában kettő célja van.
- Egyrészt, hogy a szociálisan rászorultak számára kedvező áron biztosítsák az alapvető élelmiszereket, háztartási, vegyi árukat és egyéb eszközöket,
- másrészt e boltokban lehetőség szerint magyar árukat kínálnak közvetlenül a termelőktől beszerezve.
A boltokban azok vásárolhatnak, akik tagsági igazolvánnyal rendelkeznek vagy, akik számára a segélyt vásárlási utalvány formájában adja ki az önkormányzat. Az úgynevezett tagsági igazolványért havi 1-200,-Ft-ot fizetnek be a működtetőnek, az önkormányzatok általában a működtetésben úgy vesznek részt, hogy ehhez helyiséget, illetve a rezsi költségek biztosítják támogatásként.

Gyermekjóléti alapellátások:
A Templom utcai „Mesevár” Bölcsőde infrastrukturális fejlesztésnek eredményeképpen korszerű körülmények állnak a gyermekek rendelkezésére, emellett férőhelybővítést is végre kell hajtani. Feladat a bölcsődékben és a gyermekek átmeneti otthonában is a kihasználtság biztosítása, a legoptimálisabb gazdasági eredmények elérése érdekében a feladat végrehajtásához szükséges a gyermekvédelem szereplőinek fokozott együttműködése, és a jelzőrendszer hatékony működtetése.

Bűnmegelőzés, közbiztonság:

Az önkormányzatnak érdeke és kötelezettsége, hogy sajátos eszközeivel - a szakmai és önszerveződő közösségekkel, lakossággal történő együttműködés keretében - ezen feladatokat segítse a lakosság érdekében (az ide látogató vendégek biztonsága érdekében is).

7.2. Egészségügy

Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, a meglévő szolgáltatások megtartása, és színvonaluk további emelése. Folyamatosan biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatást a háziorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi ellátás, orvosi ügyelet, szűrővizsgálatok szervezése terén.
Az egészségügyi szolgáltatásoknak és feladatainak szorosan illeszkedni kell a Képviselő-testület által elfogadott település egészségtervben megfogalmazottakhoz, mind az alap mind a szakellátás területén. Az elkezdett prevenciós programok végrehajtása további fejlesztést igényel. Cél, hogy a lakosság széles köre számára elérhetővé váljék, tehát az egészségügyi ellátás fontos kiegészítője az egészséges életmódra való nevelés, melynek ellátása és fejlesztése érdekében a saját és pályázati lehetőségeket is igénybe kell/lehet venni, az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési intézmények együttműködése mellett. A meglevő drog-prevenciós, és a bűnmegelőzési programok fenntartásában a közös együttműködés hatékonyságának fejlesztése szükséges.
Az egészségügyi szakellátásban jelentős minőségi változást eredményez az a folyamatban levő rendelőintézeti rekonstrukció, mely mind az épület, mind az eszközállomány megújulását biztosítja. A beruházás befejezését követően lehetővé válik a mai kor követelményeinek megfelelő, magas színvonalú alapellátás és szakrendelés működtetése. Az egészségügyi alap, és szakellátás magas szintű működtetése pozitív hatással lehet az egészségturisztikai elképzelések megvalósításában.

7.3. Oktatás, ifjúságpolitika

A demográfiai adatok alakulása az óvodás, illetve általános iskoláskorú gyermekek számának csökkenését jelzik. A gazdasági környezet érdekei szerint a rendelkezésre álló épületállományt, pedagógus létszámot az ellátandó feladathoz kell igazítani. Az önkormányzat a pedagógiai és a gyermekek érdekeinek elsődlegessége mellett vizsgálja és hozza meg ezeket az intézkedéseket, bármely szorító gazdasági érdekek mellett is.

Általános célok:

A demográfiai adatokból kiolvasható csökkenő gyermeklétszám miatt az óvodák, általános iskolák intézményhálózatának minél ésszerűbb és takarékosabb működtetése.
A beiskolázásnál a Költségvetési és Közoktatási törvények által előírt, illetve ösztönzött csoportlétszámok betartása a Képviselő-testület határozatai alapján.

Bölcsődék:

A bölcsődei létszámok alakulása folyamatos figyelemmel kísérést igényel a jobb kihasználtság és a vállalt pályázati indikátorok teljesíthetősége érdekében. A kihasználtság javítására célszerű lenne megvizsgálni, hogy mennyiben növelné a létszámot és a bölcsőde iránti érdeklődést, ha az eddigi gyakorlattól eltérően nem lenne előírás, hogy mindkét szülő rendelkezzen munkaviszonnyal.

Óvodák:

Az összevont óvoda 2011. augusztus 31-ig 26 csoporttal működik. A kényszerítő demográfiai adatokhoz igazodva (az óvodába várhatóan beiratkozó csökkenő gyermeklétszám) miatt az óvodai csoportszám 26-ról 25-re csökkentése már a 2011/2012-es nevelési évtől megtörténik.
A Dohánysori „Kippkopp” óvodába a 2011/2012. nevelési évtől kezdődően nem történhet beiratkozás, az intézmény az ily módon a törvényi szint alá vitt gyermeklétszámmal egy csoportban működik a továbbiakban, és legkésőbb 2012. augusztus 31-ével megszűnik itt az óvodai ellátás.
A Széchenyi úti „Gézengúz” óvoda áthelyezésére vonatkozó szakmai és műszaki előkészítő munkálatok megkezdődtek. Amennyiben lehetséges és megvalósítható az óvodának a Gr. Széchenyi István Általános Iskola egyik szárnyában való elhelyezése, azzal jelentősen javulna az iskolaépület kihasználtsága, megtakaríthatók lennének az óvodaépület fenntartási költségei. Mivel mindenképpen beruházás szükséges valamely intézménynél (az óvoda műszaki állapota miatt ez elkerülhetetlen), célszerűbb az átalakítást, beruházást a lényegesen jobb műszaki állapotú iskolaépületben végrehajtani. További pozitív hatása lehet az átköltözésnek, hogy az iskolás kort elérő gyermekek szülei várhatóan nem viszik el másik iskolába a gyermeket, hanem a Széchenyi Iskola tanulói létszámát fogják növelni.

Iskolák:

A felújításokból eddig kimaradt intézmények műszaki állapotának megőrzése, javítása érdekében a pályázati forrásokat folyamatosan figyelemmel kell követni.
A pedagógus létszám változására vonatkozó javaslatoknál továbbra is törekvés, hogy a szakmai munka és annak feltételei ne romoljanak.
A Széchenyi Iskolánál távlati cél, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona ne csak fenntartót váltson, hanem – amint a fizikai lehetőségek engedik-, helyszínt is.
A gyermekétkeztetés tervezett kiszervezése következtében a gyermekek helybeni ellátása és az ellátás minőségének javulása remélhetően megnyugtatóan rendeződik.
A költségvetési koncepcióban megfogalmazottak alapján megkezdődtek az elemzések, számítások egy esetleges fenntartói változtatásra vonatkozó javaslattételhez (egy általános iskola egyházi fenntartásba átengedése). Ennek során a szakmai munka áttekintése mellett a pályázatok segítségével elvégzett felújítás, beruházás pályázati feltételeit, a létszám-hatásokat is vizsgálni kell.

7.4. Sport, szabadidő, rekreáció

A város adottságai sport és turisztikai szempontból kiemelkedők (Tisza, Körös, Körös-torok, Holt-Tisza, kerékpárutak). A város versenysportja országosan és nemzetközi szinten elismert eredményeket mutat („vizes” sportok, triatlon, karate stb.). Ezek egyben sajátos marketingértéket is képviselnek, a tőke számára vonzerőt jelentő fejlesztési pontként is figyelmet érdemelnek, több jelenleg futó állami és uniós programhoz kapcsolódóan. A város kitörési pontja lehet az aktív turisztikához kapcsolódóan a kerékpáros, vízi és horgász turizmus, továbbá a versenysport.

Cél: a költségvetés stabilizálása utáni években a sportcélú keret közelítsen a 2010-es szinthez.
A meglévő létesítmények karbantartása és fejlesztése elengedhetetlenül szükséges az igazi fejlődéshez: átfogó elemzést kell készíteni a Sportpálya és a kiszolgáló létesítmények állapotáról. Pályázati források bevonásával cél az infrastrukturális feltételek javítása.
Ifjúsági Ház: egy többcélú, sportolásra és - kiemelten - ifjúsági rendezvények megtartására alkalmas városi épület kialakítását célozta a felújítás. A rendezvényház funkció megtartását az igények nem igazolták. Az épület további hasznosítására átfogó elemzést kell készíteni. Szerves egészet képezhetne a sportpályával, mint annak téli edzésekre, versenyekre alkalmas része.
Uszodafejlesztés: sikeres pályázatokkal az elkészült tervek alapján a megvalósuló fejlesztések egyike lehet. Versenysportolásra alkalmas medencék kialakítása után a volt Síp Iskola épülete sport- és ifjúsági szállóként működhetne, mely a városi kulturális rendezvényekre érkező fellépőket (Tánc és Zene Fesztivál) is kiszolgálhatja.

7.5. Kultúra, turisztika

„A városban kiemelkedő színvonalú a képzőművészeti és a zenei élet, melyről színvonalas köztéri alkotások, kiállítások, nemzetközi képzőművészeti összejövetelek, szimpóziumok, rendszeres komolyzenei hangversenyek sora tanúskodik. Az amatőr művészeti csoportok közül kiemelkedik a nemzetközi hírnévnek örvendő ALFÖLD Néptáncegyüttes és Városi Fúvószenekar, az Allegro Majorett-csoport, a Csongrádi Zenebarátok Kórusa, a Csongrádi Színtársulat, a Röpülj Páva kör, a László Imre Baráti Kör, a Csongrádi Versmondók Köre. A szépirodalmi kategóriában szintén hazai és nemzetközi hírnévre tett szert az egyre ismertebb és elismertebb Csongrádi Irodalmi Műhely.” /Közművelődési koncepció 2009-2014/

Általános cél: a kultúra, a közművelődés területén az önkormányzat anyagi és pártfogói szerepvállalásának megőrzése, a forrásbiztosítás lehetőségeinek további keresése (pl. szponzorálás, mecenatúra, pályázat).

Konkrét célok:
- Művészeti gyűjtemények bemutatása, melyek a városi turisztikai marketing egyik szegmensét képezhetik.
- Az Alkotóház és Művésztelep hazai és nemzetközi (el)ismertségének megfelelő fejlesztése, kiemelten a villa-épületet.
- Az Alkotóházban lévő nagy értékű művészeti gyűjtemény számára megfelelő, állandó kiállítóhely biztosítása a városközpontban. (A megvalósításhoz pályázati forrás szükséges.)

A 2011-ben lezáruló legnagyobb kulturális fejlesztés a Művelődési Központ felújítása. Cél a kialakított konferenciaterem adta lehetőségek maximális kamatoztatása, a konferenciaturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Részletesen ki kell dolgozni a Művelődési Központ szerepét, feladatait az újonnan létrehozott Városkép Kft.-ben. A Galéria költözése után a megüresedő épület méltó hasznosítása.
A Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központnak, mint közgyűjteménynek nem tartozik alaptevékenységébe a különböző közművelődési programok szervezése, de ezek nélkül városunk kulturális élete szegényebb lenne. Évente megközelítően 150 irodalmi, zenés ismeretterjesztő előadást, illetve más jellegű foglalkozást szerveznek, jórészt igen sikeres pályázati tevékenységüknek köszönhetően, melyhez a város –szükség esetén – továbbra is biztosítja az önrészt.
Fontos a rendezvények helyszínéül szolgáló szabadtéri lehetőségek fejlesztése, ide értve a Művelődési Központ, Könyvtár és iskolák udvarán levő, színpadként is hasznosítható szabad tereket.
Célként jelenik meg a Belváros turisztikai fejlesztése: skanzen épületegyüttesének megvásárlása, állagmegóvása. Ha a skanzen rendezvényeknek adhatna otthont, újra élővé lehetne tenni, az eddiginél jobban a turisták látókörébe kerülhetne (ne csak átutazók legyenek a Körös-torok felé vivő úton). Cél: a kiszolgálóegységek, vendégházak komfortosabbá tétele, vendéglő számára működési lehetőség biztosítása. A Belváros a Borfesztivál új helyszíne lehetne, hangulatosabb környezetet, hátteret adva a rendezvénynek. A Borászok találkozója is kedvező lehetőség a bor-kultúrához kapcsolódó rendezvények bővítéséhez.
A hagyományos rendezvények (Csongrádi Napok, Körös-toroki Napok, Bor és Kenyérünnep) programjainak változatosabbá tétele, bővítése, a 2008-ban elindult Művészeti Hét hagyománnyá történő fejlesztése. A jó hagyományok megtartása mellett, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére, a rendezvények ne váljanak a „rutin” áldozatává, hiszen az a látogatottság rovására is megy. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően civil szervezetek bevonása a rendezvények szervezésébe, programjaiba. A városi rendezvényeken rendszeresen közreműködő, magas szakmai színvonalon működő együttesek, szervezetek munkájának újbóli elismerése a költségvetés stabilizálása után.
Ellés-part fejlesztése – a már meglevő értékek védelme, megőrzése mellett szorgalmazni kell az ásatásokat és rekonstrukciót. Ellés-part turisztikai hasznosítása, elérhetővé, megközelíthetővé tétele. A Nagyréti túraútvonal karbantartása, megfelelő jelzése.

8. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA

8.1. Elektronikus közigazgatás

A közigazgatási szolgáltatások fejlesztése terén kiemelt fontosságú az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, melynek során egyik cél a lakosság és vállalkozások elektronikus úton történő tájékoztatása, bevonása a város életébe, ügyei intézésének biztosítása. A másik, a város közintézményei működésének (képviselői testület, polgármesteri hivatal, intézmények) elektronikussá tétele, ami az első cél, adatainak fogadására is képes.
Csongrád város hivatalos honlapja a www.csongrad.hu a kötelezőn előírt önkormányzati anyagokon felül folyamatosan híreket, információkat közöl az Interneten keresztül.
A program számol az e-közigazgatás fokozatos megvalósításával, mely során egy megújult Internet megjelenést biztosító portál felületen a továbbfejlesztés is lehetséges. Már ma is elérhetőek a hivatali ügyintézés indításához szükséges formanyomtatványok. A rendszer komplett megvalósítása során az ügyintézésekhez szükséges formanyomtatványok, űrlapok a honlapon elektronikusan is kitölthetőek és feladhatóak.
További cél, hogy az egyes városi és szakhatósági intézményi és közművekre vonatkozó adatok hozzáférési lehetősége bővüljön, melynek során, az intézményeken belüli információk – a megfelelő védettség biztosítása mellett – rendelkezésre álljanak az ügyintézők részére és nem az ügyfél feladata azok benyújtása.

8.2. Városmarketing, kommunikáció

A lakosság tájékoztatását végző médiumok helyzetének alapos felülvizsgálatát el kell végezni, és ki kell dolgozni egy hatékonyabb, ugyanakkor lehetőleg az eddigieknél olcsóbb média-koncepciót.
A médiumok terén fontos az önkormányzati nyomtatott sajtó megléte, valamint a Csongrád Televízió és Rádió működése is.
Elengedhetetlen az önkormányzat és a partnerek együttműködésében vonzó települési arculat kialakítása, mely segítheti mind a vállalkozások, mind a lakosság Csongrádhoz kötődését. A program különböző fejezeteiben megfogalmazottak segítségével biztosítható mindaz, amely hozzájárul a vonzó települési arculat kialakításához :
- rendezett közterületek, a tájékozódás folyamatos segítése érdekében a tájékoztató táblák kihelyezése,
- köztéri műalkotások számának bővítése,
- a társadalmi és kulturális élet lehetősége,
- az idegenforgalom és a turizmus lehetőségei minél kedvezőbb bemutatása,
- az önkormányzati jelképek használata.

9. KAPCSOLATRENDSZER

A kapcsolatok fontos eleme a lakossággal, kistérségi és régiós intézményekkel, gazdasági szervezetekkel, egyházakkal, civil, valamint más szervezetekkel, érdekképviseletekkel való korrekt, folyamatos együttműködés, egyeztetés, mind az önkormányzati, mind a partnerek célkitűzései megvalósításához.

9.1. Kapcsolattartás és együttműködés a helyi vállalkozásokkal

A programban megfogalmazottak jelentős mértékben építenek a helyi partneri kapcsolatokra, a helyi vállalkozásokkal minél nagyobb mértékű együttműködésre. Ennek keretében fontos feladat a térség és város gazdálkodó szervezeteinek, illetve azok lehetséges fejlesztésének folyamatos megismerése, segítése, a kölcsönös információcsere. Ezáltal lehetséges a partnerek által indított fejlesztési kezdeményezések segítése, az együttműködésben rejlő kedvezmények kihasználása, a problémák közös és egyedi érdekeket is szolgáló megoldása.

9.2. Helyi kisebbségi önkormányzat

Csongrád Város Önkormányzata 1 kisebbségi önkormányzat (etnikum) működésével kapcsolatos feladatokat lát el. A kisebbségi önkormányzathoz költségvetési intézmény nem kapcsolódik. Az Önkormányzat és a etnikum Kisebbségi Önkormányzat közötti megállapodás alapján az együttműködés feltételeit és folyamatos fenntartását biztosítani kell.

9.3. Testvérvárosi kapcsolatok

A testvérvárosi kapcsolatok ápolása továbbra is cél. Csongrád Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak gerincét továbbra is a négy testvérvárosunkkal (Raisio - Finnország, AGD településszövetség, melynek központi települése Couzeix - Franciaország, Óbecse - Szerbia, Belchatów - Lengyelország) folytatott kétoldalú kapcsolatunk képezi. A testvérvárosi kapcsolatokon túl számos más szállal kötődik külföldi önkormányzatokhoz, szervezetekhez, konkrét rendezvényekhez. Továbbá, az önkormányzat által szervezett kapcsolatokon túl számos intézmény rendelkezik külföldi kapcsolatokkal.

9.4. Civil szervezetek

Az eddigieknek megfelelően továbbra is cél - az önkormányzati lehetőségek figyelembevételével - az önszerveződő közösségek pályázati úton történő közvetlen támogatása. Az elbírálások során a legfontosabb szempont a korábbi években kifejtett aktivitás, a pályázat „életszerűsége”, a résztvevők száma, pályázati munka.
A pénzbeni támogatáson felül lehetőség van a bérlemények kedvezményes használatba adására és nem anyagi jellegű támogatási formák biztosítására, mint pl. a rendezvényeken való részvétel, a munkáról szóló tájékoztatás kérése, ezáltal a nyilvánosság biztosítása, támogatási ajánlások megfogalmazása, közös rendezvények.

9.5. Közalapítványok

A Csongrád Város a Tehetségekért Közalapítvány anyagi feltételeinek javítására lenne szükség, különös tekintettel arra, hogy a továbbtanulni szándékozók anyagi terhei folyamatosan növekednek.
A Csongrád Város Képzőművészetéért Közalapítvány is csak akkor lesz képes az eddigieknél hatékonyabb tevékenységre, ha anyagi feltételei javulnak.
Jelenleg zajlik a Csongrád Város Alap- és Középfokú Oktatásának Fejlődéséért Alapítvány újbóli felélesztése, mely a felajánlott SZJA 1%-ok és egyéb támogatói bevételek elosztásával némi plusz bevételhez tudja juttatni a közoktatási intézményeket.

9.6. Egyházak

A történelmi egyházakkal kialakult jó kapcsolat fenntartása továbbra is cél. Az önkormányzat és a Római Katolikus Egyház között együttműködési megállapodás jött létre, mely az egyházi tulajdonban lévő kültéri alkotások állagmegőrzéséhez nyújt költségvetési támogatást. A templomok felújítása szintén az állami, egyházi és önkormányzati közös munka, forrásbiztosítás eredménye. További feladat a Szent Rókus téri templom tulajdoni rendezése. Az együttműködést a kulturális programok közös támogatásával is folytatni kell. Az együttműködés új formája várható az oktatás terén.

9.7. Érdekképviseleti szervek

A Városi érdekegyeztető Fórummal a jogszabályok szerinti, valamint igény szerinti egyeztetés, együttműködés.

Melléklet

2010-ről ÁTHÚZÓDÓ felújítási és fejlesztési feladatok
Csongrád Város Önkormányzat
- Belterületi belvízrendezési célok megvalósítása Csongrádon, csapadékcsatorna rekonstrukciója a nyugati, bokrosi városrészben és a Fő utcai hiányzó főgyűjtők felújítása
- Központi Belterületi utak felújítása DAOP-3.1.1/B-09-2009-0014
- Kerékpárút tervezés a 451-es sz. főút mellé KÖZOP
- Kerékpárút hálózat fejlesztése KÖZOP 3.2
- Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése KEOP-2009-5.3.0/A
- Csongrád Serház-zugi holtág rehabilitációja DAOP-5.2.1/B-2008-0005.
- A Csongrádi kistérség Dr. Szarka Ödön Egyesített egészségügyi Intézmény szakrendelőjének komplex építészeti, orvos-technológiai és IT felújítása DAOP-4.1.1/B-2008-0001
- Történelmi korok összekapcsolása Csongrádon DAOP-5.1.2/A-2f-2009-0006 számú projekt teljeskörű megvalósítása, elszámolása:
o Kossuth tér (Főtér)
o Szentháromság tér
o Művelődési Központ
o Csongrádi Mozi felújítása:
o Kossuth Téri Üzletek portál cseréje
o Csongrád város Tiszagát Körös-torok – József Attila u. közötti szakaszán kerékpárút és sétányvilágítás létesítése
o Gátsétány világítás és térfigyelő rendszer Csongrád városközpontban.
o Városháza
o Justh Gyula utca 2/b. szám alatt lévő Szolgáltatóház
o Tari László Múzeum
o Szent Rókus templom felújítása
o Belvárosi út és csapadékcsatorna hálózat felújítása
o Református Templom
o Gr. Apponyi u. 5 sz.
o Támogatott partner beruházásban Nagyboldogasszony templom felújítása.
- Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése DAOP-1.1.1/A-09-2009-0021
- Települési Pályázat Előkészítő Alap TPEA/2009-II/13
- Csongrád város kommunális szennyvizeinek tisztítását szolgáló szennyvíztisztító telep bővítése és gépészeti átalakítása KEOP-7.1.2-2008-0098
- Hulladékgazdálkodási program (ISPA támogatás igénybevételével)
- A települési szilárdhulladék mechanikai-biológiai stabilizálására szolgáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerbe – KEOP-7.1.1.1/09-2009-0004 - Projekt I. forduló (Előkészítő munkák)
- Templom utcai „Mesevár” bölcsőde infrastrukturális fejlesztése DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0020
- 150/2009. FVM rendelet Nemzeti diverzifikációs programja alapján pályázat benyújtása a Városi Gyógy és Strandfürdő kis- és nagymedencéinek felújítására.
- Pályázat Kábítószer prevenciós tevékenységek támogatására. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
- Csongrádi Óvodák Igazgatósága Informatikai Pályázata Az oktatási és kulturális miniszter 21/2010. (V.13.) OKM rendelete alapján.
- ÖM 121/2010 Kiemelt Szabadidősport események pályázat Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
- TIC-TAC pályázat HU-11-047-2010-R1 Nemzetközi ifjúsági csere
- Templom utcai „Delfin” óvoda infrastrukturális fejlesztése (nyílászáró csere)
- Belterületi csapadékcsatorna helyreállítása, felújítása Csongrádon (nem nyert pályázat önerejének felhasználásával)
- Termálkút felújítás - Csongrádi geotermikus kaszkádrendszer projekt
- Ivóvíz Konzorcium – Társulás.

Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása és fenntartásában működő intézmények által benyújtott és lebonyolított fejlesztési pályázatok – csongrádi intézményi vonatkozásban
- DAOP-4.2.1/2/2F-2008-0017 számú Piroskavárosi iskola infrastrukturális fejlesztése
- DAOP-4.1.3/A-2008-0032 „A Szociális Ellátások Intézménye két telephelyén működő szociális alapszolgáltatásainak, gyermekjóléti szolgáltatásának infrastrukturális fejlesztése”

ÚJ FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI CÉLOK
- Ipari Park fejlesztés,
- Körös torok mentett oldali fejlesztése,
- egészségközpont kialakítása,
- a Síp u-i volt iskola épülete sportszállodává alakítása,
- a Fürdő sportcélú fejlesztése – a korábbi fejlesztési elképzeléseknek megfelelően,
- sportpálya rendezése: nyilvános WC kialakítása, tér-világítás bővítése, régi öltöző elbontás, vagy hasznosítás,
- belvárosi vendégházak: a szállásadás mellett a vendéglátás lehetőségének megteremtése a Gyökér u. 19. sz. alatti épületben,
- a szociális bérlakás-állomány áttekintése, folyamatos fejlesztése, a belvárosi házak turisztikai célú további hasznosításának lehetővé tétele mellett,
- a Piroskavárosi Szociális és Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. telephelybővítés a Templom u. 13/a vagy a volt laktanya területén levő volt parancsnoki épületben.
- Filmszínház belső felújítás,
- Iskola felújítások folytatása:
o Ének-Zenei Ált. iskola: nyílászárók felújítása, színpad elbontása és a helyén iskolai játszótéri funkció kialakítása, szolgálati lakás épületben új feladatellátási-funkció kialakítása,
o Bokrosi Ált. iskola: homlokzat, nyílászárók felújítása,
- Óvodai felújítások folytatása: Bokrosi óvoda: tető, homlokzat, nyílászárók felújítása,
- Bokrosi Polgármesteri Hivatali épület felújítás,
- Ifjúsági tér rendezése: játszótér, kresz-pályák, kiszolgáló épület kialakítása, térfigyelő kamera,
- Játszóterek fejlesztése,
- Csongrád-Szentes közúti hídnál a kerékpáros közlekedés megoldása,
- Parkfelújítások: Piroskavárosi, Szent János téri, Bokrosi,
- Járda felújítás a betárolt viakolor és kockakövekből: Ének-Zenei Ált. iskola körüli rész, Kereszt téren, Gimnázium körüli rész, Fő u. 6-10.
- Apponyi utca út/járda felújítása,
- Gr.Andrássy utca páros oldal járda felújítása,
- Csapadékvíz elvezető árkok rekonstrukciója folytatása, a megítélt keret felhasználásánál fontossági sorrend felállítása mellett,
- Buszmegállók kialakítása
- Térfigyelő rendszer bővítése,
- Biztonságos közlekedést szolgáló eszközök telepítése,
- Közterületi kerékpártárolók számának bővítése, WC kialakítása,
- Temető urnafal – egyházzal egyeztetve,
- Régi temető rendbetétel,
- Egyházi kezelésű köztéri szobrok fenntartásához önkormányzat támogatás biztosítása (a korábbi együttműködési megállapodás lejárt)
- Gátrekonstrukció folytatása, gát feljáró, pihenőhelyek kialakítása,
- Gyepmesteri telep felújítás – szolgálati lakás,
- Szegedi úti körforgalom balesetmentességet biztosító forgalomkialakítása,
- Négyöles út világítása,
- külterületi elektromos-hálózat bővítési program folytatása,
- intézményi energetikai fejlesztések,
- dűlőutak járhatóvá tétele,
- nagyréti túraútvonal fejlesztése.